Költségvetési politika: Az államháztartási hiány és finanszírozása
hozzáadva: 2011.12.09 12:38szerző: GyanisAlexandra
Az idei évben rengeteg olyan esemény történt, melyek erőteljes hatással voltak a magyar illetve nemzetközi gazdasági helyzetre. A növekedési kilátások romlottak, az adósságproblémák súlyosbodtak, a befektetői bizalom megingott. Mindezek szerepet játszottak a jelenlegi magas adósságráta kialakulásához, és a kialakult szituáció mielőbbi megoldásához. A sajtóban fokozatosan jelennek meg újabbnál újabb hírek, hogy hogyan is áll a magyar államadósság, ahol hónapról hónapra más adatokat mutatnak fel. A nyár közepi kedvező kilátások ellenére, jelenleg elég borúsnak látszik a 2012-es év alakulása is.
1. A magyar államháztartás felépítése
1.1. Államháztartás
Az állam azon tevékenysége, mely során bevételeit összegzi költségvetésében, és később kiadásai fedezésére felhasználja. „Az államháztartásnak öt fő feladata van: allokáció (erőforrások használata), elosztás, a gazdasági egyensúly megőrzése, önfenntartás, és e feladatok ellátásához szükséges jogi keret kialakítása.”[1] Az államháztartást meghatározó főbb makrogazdasági tényezők:[2]
Gazdasági növekedés- A gazdaság hosszú távú fejlődése.
Infláció – Az árak emelkedése.
Fizetési mérleg - Külgazdasági egyensúly. Ha az államháztartási hiány magas, a folyó fizetési mérleg is emelkedik.
Jövedelemcentralizáció, újraelosztás, hiány - Az állam feladatainak ellátására jövedelmét a nemzetgazdaság szereplőitől szerzi meg. Amennyiben ezek a bevételek magasak, akkor az állam sok feladatot képes ellátni, és finanszírozni, ez az arány azonban ne legyen magasabb 40%-nál. A befolyt jövedelmeket az állam újra elosztja. A költségvetési hiány az, amikor az állam többet oszt újra, mint amennyi jövedelme befolyt- költségvetési hiány lép fel. Az EU konvergencia kritériumában ennek az értéknek 3% alattinak kell lennie.
Államadósság - Az államháztartás korábbiakban felhalmozott tartozásai.
Az állam bevételeinek és kiadásainak összetétele: [3]
Bevételek:
- Adók, járulékok, hozzájárulások, bírságok, belső- és külföldi kölcsönök.
Kiadások:
- Szociális ellátás, egészségügyi ellátás, kultúra, oktatás, honvédelem, rend- és jogbiztonság, központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai, nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások, adósságok finanszírozása
1.2. Költségvetési politika
A költségvetés a bevételeket és kiadásokat tömörítő pénzügyi szerv. A költségvetési politika fő feladata elősegíteni a gazdasági növekedést, és az ország versenyképességének javítását a pénzügyi egyensúly megteremtésével. Hatékony költségvetési politikával elérhető, hogy csökkenjen az államadósság, bővüljön a fogyasztás, a foglalkoztatás szintje és a beruházások aránya. A költségvetési törvényjavaslatot a kormány terjeszti az Országgyűlés elé, amit a parlament december 31-ig elfogad.[4]
1.3. Költségvetési hiány
Költségvetési hiányról akkor beszélünk, amikor a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Amennyiben a bevételek és kiadások egyenlők, akkor azt mondjuk, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott, amikor a bevétel több mint a kiadás, akkor pedig többlet jelentkezik. A költségvetés stabil fenntarthatóságának biztosítását hivatott elősegíteni a Stabilitási és Növekedési Paktum. Ennek értelmében a költségvetési hiány, nem haladhatja meg a GDP 3%-át. [5]
2. Államadósság
Az államadósság megmutatja, hogy az adott gazdasági folyamatok fenntarthatóak vagy nem. Amennyiben az államadósság növekvő trendet mutat, ez jelzi, hogy a bevételek nem egyeznek meg a kiadásokkal, a gazdaság eladósodási folyamaton halad, a hitelek száma túlzottan magas értéket mutat. „Az államadósság egyfelől megfelel a múltban felhalmozott államháztartási hiány kumulált összegének. Másfelől viszont úgy is lehet definiálni, mint az állam jövőben rögzített kötelezettségeinek a jelenértékét.”
Amikor a kiadások meghaladják a bevételeket, az állam adósságpapírokat bocsát ki vagy hitelt vesz fel. „Egy eladósodott országban az állam kamatfizetések nélkül számított úgynevezett elsődleges egyenlege hiába kerül egyensúlyba, a kamatfizetések miatt hiány alakul ki.” Az adósság értéke megmutatja a gazdaságpolitika mozgásterét.[6]
Az államadósság mértékében több tényező is szerepet játszik:
1. Állami költségvetés (központi költségvetés, TB, elkülönített alapok), illetve az önkormányzatok adóssága.
2. Állami tulajdonú kvázi fiskális tevékenységet folytató vállalatok adóssága.
3. A kvázi fiskális tevékenységet végző, tartósan veszteséges állami tulajdonú vállalatoknak (MÁV, BKV).
4. A PPP-konstrukciókhoz kapcsolódó kötelezettségállomány.
5. A nyugdíjrendszerhez kapcsolódó jövőbeli kötelezettségek.
„A Maastrichti konvergencia kritérium szerint az államadósság mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor az adósságráta csökkentését és a küszöbértékekhez való közelítését követeli meg.” [6]
2.1. Adósságkezelési stratégia
Az államadósság kezelésére, a kormányok adósságkezelési stratégiát állítanak fel. Célja a költségvetés finanszírozási igényének hosszú távú biztosítása. „Az alacsony költségszinten történő finanszírozás érdekében az ÁKK Zrt. egyszerű, nyilvános kibocsátási politika, valamint átlátható és likvid másodpiac kialakítására törekszik.” [7]
2.2. Államháztartási hiány finanszírozása [8]
Elméletileg a hiány finanszírozása kötvény- és pénzfinanszírozással biztosítható, erre azonban nálunk nincs lehetőség.
- Az 1997-ben hatályba lépett jegybanktörvény alapján az MNB nem nyújthat hitelt az államnak
- Amennyiben erre mégis lehetőség lenne, valódi pénzteremtést nem jelentene, mivel ez a jegybank nem pénzjellegű kötelezettségeit növeli (az úgyn. Stelirizációs állományt.)
2.3. A jegybanki finanszírozás – A jegybank és az állam kapcsolata
A jegybank szerepe az adósságdinamikai elemzésekben:
1. A jegybank rendelkezik a pénzkibocsátás állami monopóliumával –nyereség realizálása (seignorage).
2. A központi bank mérlegében található meg az állam legnagyobb volumenű követelése, a devizatartalék.
3. Az MNB, mint az állam bankja, számtalan mérleg- és eredménytételen keresztül kapcsolódik az állami adósságkezeléshez.
3. Államadósság Magyarországon
A magyar gazdaság jellemzésére az államadósság ad leírást. Aránya egyrészt meghatározó tényező az euró bevezetésével kapcsolatosan, és a maastrichti kritériumnak való megfelelés részeként is. Ezen kívül jól jelzi a költségvetési folyamatok fenntarthatóságát, megmutatja a gazdaság irányát. A hiány GDP-ben mért mutatója szerint a ’90-es évek eleji negatív trend 2002-ig megfordult és csökkenni látszott, az azt követő évek óta azonban ismét megugrott, és napjainkban ismét a csúcsot éljük meg, melynek mértéke hasonlít a rendszerváltás előtti időkben elért számokhoz. A ’90-es évek közepén elkezdődött csökkenésben szerepet játszottak az akkori privatizációk, valamint az infláció emelkedése is. Az akkor sikeres költségvetési politikára a jelen gazdasági helyzetben nincs lehetőség, a hiány csökkentését megszorító intézkedésekkel lehet elérni. [9] A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a kormánynak sikerült csökkentenie az államadósságot ebben az évben. 2010 közepén a jelenlegi kormány hatalomra kerülése idején az államháztartási hiány 82% körül mozgott. A kormánynak két lépésben sikerült lecsökkentenie ezt az arányt 74% körülire. Országunk a magas államadósság értéke miatt vált a régió egyik legsebezhetőbb országává. [10]
Szeptemberben a nettó államadósság mértéke 20625 milliárd forint volt. Az adósságspirál 3 év múlva még súlyosabb értéket mutathat, melynek oka, hogy 50%-kal több államadósság jár le, mint az idei évben. Egyes vélemények szerint nincs kiút az adósságspirálból és elkerülhetetlen a valutaválság. Az államadósság aránya egyre növekszik, és a számokból tisztán kitűnik, hogy amennyit a hiány pótlására kell fordítanunk, az ország gazdasági teljesítményéhez képest is jelentős. A segítségként kapott 14 milliárd euro hitel törlesztését, amit az IMF-től és az EU-tól kaptunk az év végén el kell kezdenünk törleszteni, a nagy részét pedig 2013- és 2014-ben kell visszafizetnünk, ráadásul ezekben az években sok forintalapú kötvény futamideje is lejár. Ezekben az években túlkínálat lehet a piacon a magyar államkötvényekből, hiszen a deficitet újabb hitelekből pótoljuk. Ez fizetési gondokat eredményezhet, és újabb IMF hitel felé terelheti a gazdaságot. Lóránt Károly közgazdász szerint az adósság visszafizetése reménytelen. A bruttó államadósságban benne van a magánszektor adóssága is mely nemzetgazdasági szinten is jelentkezik, a bruttó összeg jelentős része az állam adóssága. Aki frankhitelét törleszti, az is devizát vesz forintért, vagyis a jegybank mérlegében szerepelni fog a tranzakciója. „Egy ország fizetési mérlege csak úgy lehet egyensúlyban, ha ugyanannyi deviza áramlik az országból ki, mint be; ha befelé több jön (vagyis hazánk fizetési mérlege hiányt mutat) az növeli mindannyiunk adósságát” – magyarázza a közgazdász, hogy miért nem értelmezzük helyesen adósságmutatóinkat. Az elemző szerint a tartozást csak akkor küzdhetnénk le, ha a magyarországi vállalatok reálnövekedése nőne. A GDP növekedését 80%-ban a multik adják, akik profitjukat kiviszik az országból. [11]
3.1. Az államadósság okai Magyarországon
Hogyan adósodtunk el? [12] Magyarország eladósodása nem új keletű dolog. Folyamata már 150 évvel ezelőtt elkezdődött a világháborúk alatt folytatódott, azonban az igazi növekedés a ’70-es években kezdődött el, az olajválság következtében. A Kádár-kormány a probléma megoldását hitelfinanszírozással kívánta megoldani. Az első hitelfelvételt továbbiak követték, míg ‘80-as évek végére eladósodottságunk 21 milliárd dollárra emelkedett. A rendszerváltás idején Magyarország a GDP 60%-át meghaladó bruttó államadóssággal bírt, és hazánk a rendszerváltó országok közül egyetlen volt, aki nem kérte hitele elengedését, vagy átütemezését. Az a lehetőség, amit a rendszerváltás után a Lengyelek megtettek, nálunk már nem járható út. Egyrészt, abban hogy a lengyelektől elengedték az államadósság felét, közrejátszott politikájuk is, melynek értelmében, a Párizsi Klub (A hitelező kormányokat tömörítette) ’91-ben elengedte Lengyelország 30 milliárd dolláros, államadósságának felét, továbbá 1994-ben a Londoni Klub (az ország magánhitelezőinek egyesülete) a feléjük fennálló 14 milliárd dollárnak szintén a felét elengedte.
Az okok melyek ezt lehetővé tették:
- A kommunista vezetést váltó új kormány nem fizetett hitelezőinek,
- Lengyelország 1994-ig kiszorult a nemzetközi pénzvilágból
- Nem kapott új hitelt, nem fejődött a gazdasága
- Fizetésimérleg-problémák (importját nem tudta ellentételezni)
- A hitelezők lemondtak a behajthatatlannak tűnő követeléseik feléről, cserébe ígéretet kaptak a másik fél visszafizetésére, és a lengyel kormány megnyitotta pénzügyi piacait a külföld előtt.
- Lengyelország csökkentette adósságterhét, és új hitelhez jutott gazdaságának fellendítésére.
Magyarország eleve más utat választott, és 1982-től kezdve tudatosan a gazdaság fejlődése érdekében új hiteleket vettek fel.
A Bokros csomag némileg enyhítette adósságunkat, majd a legjobb eredményeket az
első Orbán kormány idején produkáltunk, a gazdasági növekedés és a költségvetési
politikának köszönhetően. 2002-ben a kormányváltást követően adósságállományunk ismét
növekedésnek indult. Azóta csak emelkedik, és napjainkra érte el csúcsfokát, mely már
gátolja a gazdasági növekedést, és fenntarthatatlan helyzetet teremtett, melyet szigorú
költségvetési politikával meg kell oldani. 2010-ben a magyar államadósság elérte a 82%-os
szintet is. [13]
Nátrán Roland, az NGM helyettes államtitkára 2010-ben elmondta, hogy a deficit
növekedésének egyik oka a költségvetési hiány emelkedésében látható. Hangsúlyozta, a
növekedés okaiért három tényező tehető felelőssé: a költségvetési hiány növekedése, az IMF -
től és az Európai Unióitól felvett hitelnek a jegybanknál biztonsági tartalékként elhelyezett
része, illetve egyes állami cégek adósságának átvállalása, konszolidálása. [14]
Magyarország államadóssága azonban azért tekinthető súlyosabbnak, az euró zóna
többi országánál, mivel az államadósság nagy része külföldi befektetők felé való tartozást
jelenti.
Ez azzal indokolható, hogy az ország a deficit finanszírozását külső forrásokból próbálta
pótolni.[15]
3.2. Az eladósodás következménye: Magyarország leminősítése
A The Economist szerint Magyarországon súlyos problémák vannak, ugyanis a
devizakészletek korlátozottan állnak rendelkezésre, mialatt a devizaadósság mértéke az
egekben, és a Moody’s hitelminősítő intézet lerontotta az adósbesorolást, befektetésre nem
ajánlottnak ítélte meg. Simor András jegybankelnök szerint pozitív hatást gyakorol a
gazdaságra, hogy a kormány az IMF-hez fordult, ugyanakkor szerinte ezt a folyamatot
megakasztotta, hogy a Moody’s bóvliba sorolta Magyarországot. A londoni elemzőházak is
sötét képet festettek az országok kilátásairól, a kelet-európai gazdaságok közül Magyarország
lehet az egyetlen, amely recesszióba süllyedhet. [16]
A leminősítés okai a Moody’s elemzésében: [17]
- A magasabb finanszírozási költségek okán kétséges a középtávú célok teljesülése.
- Az alacsonyabb gazdasági növekedés miatt Magyarország 2010 végi 81%-os
adósságrátája magasabb, mint az ugyanilyen Baa3-as minősítéssel rendelkező
országoké.
- A kormány középtávú stratégiája nem világos – az egyszeri tételek, mint a
nyugdíjvagyon államosítása, nem javítják a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságát
- Az ország kiszolgáltatottsága a külső sokkokra (az adósság 64%-a külföldiek
kezében, kétharmada devizában denominált).
- A magyar állam finanszírozási igénye magas.
Míg a nehéz helyzetbe került EU-s tagországok mögött általában ott van egy tőkeerős
nemzetközi intézmény, addig mi egymilliárdos kínai állampapír vásárlási ajánlatra várunk.
Románia és Lettország mögött az IMF, Görögország, Portugália és Írország mögött az
Európai Központi Bank. [18]
4. Államadósság világgazdasági szinten
A világ országainak eladósodottságának mértéke látható az alábbi ábrán, 2009-es
adatokkal, melyek az OECD által lett közzétéve. Ezen látható, hogy az eladósodottság a fejlett
országokban magasabb, mint a keleti régióban. Magyarország is a jelentősen eladósodott
országok közé tartozik.
A bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának közgazdászainak megállapítása alapján,
amely 18 fejlett ország elmúlt 30 éves tapasztalatára épült- Az adósság okosan felhasználva
javíthatja a jólétet, azonban a másik véglet szerint, amennyiben azonban túlzott szerepet kap a
gazdaságban, katasztrófát is okozhat. Az adósság nagy mértéke csődhöz és pénzügyi
összeomláshoz vezethet. Az állam esetében pedig olyan következményekkel járhat, hogy nem
képes az alapvető szolgáltatások biztosítására.
Stephen G Cecchetti, M S Mohanty és Fabrizio Zampolli kutatásaikban arra keresték a
választ, hogy melyik az a pont, ahol az adósság mértéke már súlyos válságokkal jár. A 30
éves időszakot vizsgáló, 18 OECD-államra vetített elemzésük eredményeként is
megállapították, hogy az adósság egy bizonyos szint felett már árt a növekedésnek. Ez a sáv 80-100% között található. [19] „Az Egyesült Államok államadóssága átlépte a 15 ezer milliárd dolláros határt, és ezzel az Egyesült Államok is azon országok egyike, ahol az államadósság meghaladja a GDP-t. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Japán GDP-arányos államadósság-rátája 229 százalék, Görögországé 152 százalék, Olaszországé 120, Írországé 114 százalék. Az uniós átlag 82,5, az euró övezet átlaga 88 százalék.” [20]
5. Előrejelzések: 2012
Az IMF szerint a kormány legfontosabb feladata a jövő évre vonatkozóan a költségvetés rendbetétele és a gazdasági növekedés érdekében a strukturális reformok újraindítása. [21] A jelen rossz gazdasági helyzet nemcsak hazánkat érinti, hanem egész Európát végigkíséri. Európában recesszió közeli állapot uralkodik. Európa gazdaságával szemben kialakult a bizalomhiány, ami visszafogja a befektetéseket, a fogyasztást, fékezi az exportot, és rontják a belső keresletet. A növekedés az egész EU-ban a jövő évben stagnál, és 2013-tól kezdődhet meg a növekedés. [22] Az előrejelzések szerint a 27 Európai Uniós tag közül, mindössze két országban fog csökkeni az államadósság mértéke a jövő évben, az átlag 85% körül fog mozogni. Egyedül Svédország és Németország számíthat a GDP bruttó államadósságának csökkenésére. Olaszországban stabilizálódik, Ausztriában stagnál,a többi 23 tagország viszont emelkedésre számíthat. „A legnagyobb mértékű adósságteherrel Görögország küszködik az idén és jövőre is, a mutató a 2011-re valószínűsített 162,8 százalékról 198,5 százalékra szökik fel. Száz százalék feletti mutatót még három országban mérnek majd jövőre a bizottság szerint. A 120,5 százalékos államadóssággal küzdő Olaszországban, valamint Írországban, ahol 117,5 százalék lesz az államadósság, és Portugáliában, ahol 111 százalékot regisztrálnak jövőre a brüsszeli előrejelzés szerint.” [23]
„Az euró övezetben tapasztalt recesszió Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban kezdődött, de mára átterjedt Európa szívére, Németországra és Franciaországra” hangoztatta Jean-Michel Six, a Standard and Poor’s európai vezető közgazdásza a DPA jelentése szerint. A szakember az euró térségben 2012 első felében
"enyhe recesszióra" számít, a második felében viszont a konjunktúra "mérsékelt javulásának"
kell elindulnia. [24]
6. Magyarország adósságállományának csökkentése
6.1. A magyar állam feladatai az adósságállomány csökkentése érdekben
Az államadósság csökkentése szigorú államháztartási
működést igényel. Az alábbi táblázatban látható a
kormány Széll Kálmán tervében feltüntetett
államháztartási deficit szintjének megcélzott iránya. Az államadósság csökkentésére
kidolgozott államadósság csökkentő alap a következő elemeket foglalja magában.
1. Bankadó 3 részlet (2012) 90 mrd Ft.
2. Elektronikus úthasználati díj (2013-2014) 100 mrd Ft/év.
3. 19%-os társasági nyereségadó fenntartás 500 m Ft nyereség felett 100 mrd Ft/év (2013-2014).
A gazdasági helyzet javítására a következő lépéseket kell megtenni:
- Versenyképesség javítása, növelni az exportot, és a beruházásokat, fejleszteni a
hazai ipart
o Erőforrások kihelyezése az kutatásfejlesztésbe, valamint a humánerőforrás
területére
- A foglalkoztatáspolitika keretén belül növelni a foglalkoztatottságot, megoldani a
munkahelyteremtés problémáját, valamint az oktatás átszervezésén keresztül a
hiányszakmák területére invesztálni.
- Tudatos fiskális és monetáris politikával az államháztartási hiány csökkentése, a
bevételek növelése
- Az adók csökkentése, a jövő évre tervezett szja adópolitika is rossz struktúrát
követ, hiszen pont a legszegényebbektől vesz el, és a fogyasztás sem fog így
növekedni.
- Gazdaságszabályozás, gazdasági szerkezet átalakítása: magas hozzáadott termékek arányának növelése, hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése
- Stabil kül- és belpolitika, a nemzetközi kapcsolatok építése
„Az államadósság szintjének csökkentése mellett fontos szerepet kell kapnia a gazdasági növekedés beindításának is, amellyel adósságrátánk tovább csökkenthető. A Széll Kálmán Tervvel és az Új Széchenyi Tervvel lehetővé válik a jelenlegi 1%-os GDP növekedési szintünk 4-6% körüli szintre történő emelése. Ez alapozza meg, hogy Magyarországon 300 000 új, adózó munkahely jöjjön létre, az államháztartási hiány és az államadósság folyamatosan csökkenjen, melynek következtében hazánk versenyképessége is folyamatosan javulni fog.” [25]
Irodalomjegyzék
[1] http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek/allamhaztartas [Letöltés ideje:2011.11.21]
[2] http://www.tiszanet.hu/kozig/Honlap2001-11-18/allamhazt_ism.htm [Letöltés ideje: 2011.12.04]
[3] http://www.kormany.hu/hu/mo/a-koltsegvetes [Letöltés ideje: 2011.11.20]
[4] http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek/koltsegvetes [Letöltés ideje:2011.11.21.]
[5] http://ec.europa.eu/economy_finance/focuson/inflation/glossary_hu.htm [Letöltés ideje:2011.12.04] [6] Czeti Tamás-Hoffman Mihály: Magyar Nemzeti Bank – MNB Tanulmányok 50. szám (2006. január) 7.-8o. ISSN 1585-5678 (on-line)
[7] http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akkfogalomtar [Letöltés ideje:2011.12.04] [8] Czeti Tamás-Hoffman Mihály: Magyar Nemzeti Bank – MNB Tanulmányok 50. szám (2006. január) 11- 15.o. ISSN 1585-5678 (on-line) [9] Czeti Tamás-Hoffman Mihály Magyar Nemzeti Bank – MNB Tanulmányok 50. szám (2006 január) 5.o ISSN 1585-5678 (on-line)
[10] Államadósság: az NGM szerint igenis jól állunk http://privatbankar.hu/migracio/allamadossag_az_ngm_szerint_igenis_jol_allunk-241446 Privátbankár - 2011. 10. 19. [Letöltés ideje: 2011.11.21]
[11] Bardócz Iván: Miért is fizetjük az államadósságot? -thttp://tudatbazis.hu/miert-is-fizetjuk-az-allamadossagot– 2011.11.24 [Letöltés ideje:2011.12.04]
[12] Széll Kálmán terv 2011-2014- http://static.fidesz.hu/download/867/Szell_Kalman_Terv_4867.pdf [Letöltés ideje:2011.12.04]
[13] Széll Kálmán terv 2011-2014- http://static.fidesz.hu/download/867/Szell_Kalman_Terv_4867.pdf [Letöltés ideje:2011.12.04]
[14] Leginkább a költségvetési hiány miatt nőtt az államadósság az elmúlt 8 évben -http://www.mfor.hu/cikkek/Leginkabb_a_koltsegvetesi_hiany_miatt_nott_az_allamadossag_az_elmult_8_evben.html - 2011. március 17. [Letöltés ideje:2011.11.20.]
[15] Széll Kálmán terv 2011-2014- http://static.fidesz.hu/download/867/Szell_Kalman_Terv_4867.pdf [Letöltés ideje:2011.12.04]
[16] A the Economist szerint Magyarországon a legnagyobb a baj - http://privatbankar.hu/szarmazekos/a-the-economist-szerint-magyarorszagon-a-legnagyobb-a-baj-242537– 2011. 11. 30. [Letöltés ideje:2011.12.04]
[17] Bóvliba sorolták le Magyarországot - http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/24/leminosites/ Bóvliba sorolták le Magyarországot 2011. november 24., [Letöltés ideje:2011.12.04]
[18] Bóvliba sorolták le Magyarországot -http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/24/leminosites/ Bóvliba sorolták le Magyarországot 2011. november 24., [Letöltés ideje:2011.12.04] [19] Veszélyes tartomány határán mozog az államadósság -
http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/08/31/veszelyes_tartomany_hataran_mozog_az_allamadossag/ - 2011. augusztus 31 [Letöltés ideje:2011.12.04]
[20] MTI -Az USA államadóssága meghaladja a GDP-t http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/az_usa_allamadossaga_meghaladja_a_gdp_t -2011.11.18 [Letöltés ideje: 2011.12.04]
[21] Az IMF szerint nem lódul be a gazdaság, sőt http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/06/15/az_imf_szerint_nem_lodul_be_a_gazdasag_sot/ 2011. június 15. [Letöltés ideje: 2011.11.21.]
[22] http://hvg.hu/gazdasag/20111110_EuropaiBizottsag_orszagjelentes_2012 - Európai Bizottság: Orbánék veresége várható az államadósság elleni háborúban 2011. november 10., [Letöltés ideje:2011.12.04]
[23] Világgazdaság online: Brüsszel: Nálunk biztos nem csökken az államadósság 2012-ben http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/brusszel-nalunk-biztos-nem-csokken-az-allamadossag-2012-ben-362073, 2011. 11. 10. [Letöltés ideje: 2011.12.04]
[24] DPA- Orbán készülődhet: Kiadta a vészjelet Berlinről a S&P http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/orban-keszulodhet-kiadta-a-veszjelet-berlinrol-az-sp-363670 -2011.12.02 [Letöltés ideje:2011.12.04]
[25] Széll Kálmán terv 2011-2014- http://static.fidesz.hu/download/867/Szell_Kalman_Terv_4867.pdf [Letöltés ideje:2011.12.04]
1.1. Államháztartás
Az állam azon tevékenysége, mely során bevételeit összegzi költségvetésében, és később kiadásai fedezésére felhasználja. „Az államháztartásnak öt fő feladata van: allokáció (erőforrások használata), elosztás, a gazdasági egyensúly megőrzése, önfenntartás, és e feladatok ellátásához szükséges jogi keret kialakítása.”[1] Az államháztartást meghatározó főbb makrogazdasági tényezők:[2]
Gazdasági növekedés- A gazdaság hosszú távú fejlődése.
Infláció – Az árak emelkedése.
Fizetési mérleg - Külgazdasági egyensúly. Ha az államháztartási hiány magas, a folyó fizetési mérleg is emelkedik.
Jövedelemcentralizáció, újraelosztás, hiány - Az állam feladatainak ellátására jövedelmét a nemzetgazdaság szereplőitől szerzi meg. Amennyiben ezek a bevételek magasak, akkor az állam sok feladatot képes ellátni, és finanszírozni, ez az arány azonban ne legyen magasabb 40%-nál. A befolyt jövedelmeket az állam újra elosztja. A költségvetési hiány az, amikor az állam többet oszt újra, mint amennyi jövedelme befolyt- költségvetési hiány lép fel. Az EU konvergencia kritériumában ennek az értéknek 3% alattinak kell lennie.
Államadósság - Az államháztartás korábbiakban felhalmozott tartozásai.
Az állam bevételeinek és kiadásainak összetétele: [3]
Bevételek:
- Adók, járulékok, hozzájárulások, bírságok, belső- és külföldi kölcsönök.
Kiadások:
- Szociális ellátás, egészségügyi ellátás, kultúra, oktatás, honvédelem, rend- és jogbiztonság, központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai, nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások, adósságok finanszírozása
1.2. Költségvetési politika
A költségvetés a bevételeket és kiadásokat tömörítő pénzügyi szerv. A költségvetési politika fő feladata elősegíteni a gazdasági növekedést, és az ország versenyképességének javítását a pénzügyi egyensúly megteremtésével. Hatékony költségvetési politikával elérhető, hogy csökkenjen az államadósság, bővüljön a fogyasztás, a foglalkoztatás szintje és a beruházások aránya. A költségvetési törvényjavaslatot a kormány terjeszti az Országgyűlés elé, amit a parlament december 31-ig elfogad.[4]
1.3. Költségvetési hiány
Költségvetési hiányról akkor beszélünk, amikor a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Amennyiben a bevételek és kiadások egyenlők, akkor azt mondjuk, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott, amikor a bevétel több mint a kiadás, akkor pedig többlet jelentkezik. A költségvetés stabil fenntarthatóságának biztosítását hivatott elősegíteni a Stabilitási és Növekedési Paktum. Ennek értelmében a költségvetési hiány, nem haladhatja meg a GDP 3%-át. [5]
2. Államadósság
Az államadósság megmutatja, hogy az adott gazdasági folyamatok fenntarthatóak vagy nem. Amennyiben az államadósság növekvő trendet mutat, ez jelzi, hogy a bevételek nem egyeznek meg a kiadásokkal, a gazdaság eladósodási folyamaton halad, a hitelek száma túlzottan magas értéket mutat. „Az államadósság egyfelől megfelel a múltban felhalmozott államháztartási hiány kumulált összegének. Másfelől viszont úgy is lehet definiálni, mint az állam jövőben rögzített kötelezettségeinek a jelenértékét.”
Amikor a kiadások meghaladják a bevételeket, az állam adósságpapírokat bocsát ki vagy hitelt vesz fel. „Egy eladósodott országban az állam kamatfizetések nélkül számított úgynevezett elsődleges egyenlege hiába kerül egyensúlyba, a kamatfizetések miatt hiány alakul ki.” Az adósság értéke megmutatja a gazdaságpolitika mozgásterét.[6]
Az államadósság mértékében több tényező is szerepet játszik:
1. Állami költségvetés (központi költségvetés, TB, elkülönített alapok), illetve az önkormányzatok adóssága.
2. Állami tulajdonú kvázi fiskális tevékenységet folytató vállalatok adóssága.
3. A kvázi fiskális tevékenységet végző, tartósan veszteséges állami tulajdonú vállalatoknak (MÁV, BKV).
4. A PPP-konstrukciókhoz kapcsolódó kötelezettségállomány.
5. A nyugdíjrendszerhez kapcsolódó jövőbeli kötelezettségek.
„A Maastrichti konvergencia kritérium szerint az államadósság mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor az adósságráta csökkentését és a küszöbértékekhez való közelítését követeli meg.” [6]
2.1. Adósságkezelési stratégia
Az államadósság kezelésére, a kormányok adósságkezelési stratégiát állítanak fel. Célja a költségvetés finanszírozási igényének hosszú távú biztosítása. „Az alacsony költségszinten történő finanszírozás érdekében az ÁKK Zrt. egyszerű, nyilvános kibocsátási politika, valamint átlátható és likvid másodpiac kialakítására törekszik.” [7]
2.2. Államháztartási hiány finanszírozása [8]
Elméletileg a hiány finanszírozása kötvény- és pénzfinanszírozással biztosítható, erre azonban nálunk nincs lehetőség.
- Az 1997-ben hatályba lépett jegybanktörvény alapján az MNB nem nyújthat hitelt az államnak
- Amennyiben erre mégis lehetőség lenne, valódi pénzteremtést nem jelentene, mivel ez a jegybank nem pénzjellegű kötelezettségeit növeli (az úgyn. Stelirizációs állományt.)
2.3. A jegybanki finanszírozás – A jegybank és az állam kapcsolata
A jegybank szerepe az adósságdinamikai elemzésekben:
1. A jegybank rendelkezik a pénzkibocsátás állami monopóliumával –nyereség realizálása (seignorage).
2. A központi bank mérlegében található meg az állam legnagyobb volumenű követelése, a devizatartalék.
3. Az MNB, mint az állam bankja, számtalan mérleg- és eredménytételen keresztül kapcsolódik az állami adósságkezeléshez.
3. Államadósság Magyarországon
A magyar gazdaság jellemzésére az államadósság ad leírást. Aránya egyrészt meghatározó tényező az euró bevezetésével kapcsolatosan, és a maastrichti kritériumnak való megfelelés részeként is. Ezen kívül jól jelzi a költségvetési folyamatok fenntarthatóságát, megmutatja a gazdaság irányát. A hiány GDP-ben mért mutatója szerint a ’90-es évek eleji negatív trend 2002-ig megfordult és csökkenni látszott, az azt követő évek óta azonban ismét megugrott, és napjainkban ismét a csúcsot éljük meg, melynek mértéke hasonlít a rendszerváltás előtti időkben elért számokhoz. A ’90-es évek közepén elkezdődött csökkenésben szerepet játszottak az akkori privatizációk, valamint az infláció emelkedése is. Az akkor sikeres költségvetési politikára a jelen gazdasági helyzetben nincs lehetőség, a hiány csökkentését megszorító intézkedésekkel lehet elérni. [9] A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a kormánynak sikerült csökkentenie az államadósságot ebben az évben. 2010 közepén a jelenlegi kormány hatalomra kerülése idején az államháztartási hiány 82% körül mozgott. A kormánynak két lépésben sikerült lecsökkentenie ezt az arányt 74% körülire. Országunk a magas államadósság értéke miatt vált a régió egyik legsebezhetőbb országává. [10]
Szeptemberben a nettó államadósság mértéke 20625 milliárd forint volt. Az adósságspirál 3 év múlva még súlyosabb értéket mutathat, melynek oka, hogy 50%-kal több államadósság jár le, mint az idei évben. Egyes vélemények szerint nincs kiút az adósságspirálból és elkerülhetetlen a valutaválság. Az államadósság aránya egyre növekszik, és a számokból tisztán kitűnik, hogy amennyit a hiány pótlására kell fordítanunk, az ország gazdasági teljesítményéhez képest is jelentős. A segítségként kapott 14 milliárd euro hitel törlesztését, amit az IMF-től és az EU-tól kaptunk az év végén el kell kezdenünk törleszteni, a nagy részét pedig 2013- és 2014-ben kell visszafizetnünk, ráadásul ezekben az években sok forintalapú kötvény futamideje is lejár. Ezekben az években túlkínálat lehet a piacon a magyar államkötvényekből, hiszen a deficitet újabb hitelekből pótoljuk. Ez fizetési gondokat eredményezhet, és újabb IMF hitel felé terelheti a gazdaságot. Lóránt Károly közgazdász szerint az adósság visszafizetése reménytelen. A bruttó államadósságban benne van a magánszektor adóssága is mely nemzetgazdasági szinten is jelentkezik, a bruttó összeg jelentős része az állam adóssága. Aki frankhitelét törleszti, az is devizát vesz forintért, vagyis a jegybank mérlegében szerepelni fog a tranzakciója. „Egy ország fizetési mérlege csak úgy lehet egyensúlyban, ha ugyanannyi deviza áramlik az országból ki, mint be; ha befelé több jön (vagyis hazánk fizetési mérlege hiányt mutat) az növeli mindannyiunk adósságát” – magyarázza a közgazdász, hogy miért nem értelmezzük helyesen adósságmutatóinkat. Az elemző szerint a tartozást csak akkor küzdhetnénk le, ha a magyarországi vállalatok reálnövekedése nőne. A GDP növekedését 80%-ban a multik adják, akik profitjukat kiviszik az országból. [11]
3.1. Az államadósság okai Magyarországon
Hogyan adósodtunk el? [12] Magyarország eladósodása nem új keletű dolog. Folyamata már 150 évvel ezelőtt elkezdődött a világháborúk alatt folytatódott, azonban az igazi növekedés a ’70-es években kezdődött el, az olajválság következtében. A Kádár-kormány a probléma megoldását hitelfinanszírozással kívánta megoldani. Az első hitelfelvételt továbbiak követték, míg ‘80-as évek végére eladósodottságunk 21 milliárd dollárra emelkedett. A rendszerváltás idején Magyarország a GDP 60%-át meghaladó bruttó államadóssággal bírt, és hazánk a rendszerváltó országok közül egyetlen volt, aki nem kérte hitele elengedését, vagy átütemezését. Az a lehetőség, amit a rendszerváltás után a Lengyelek megtettek, nálunk már nem járható út. Egyrészt, abban hogy a lengyelektől elengedték az államadósság felét, közrejátszott politikájuk is, melynek értelmében, a Párizsi Klub (A hitelező kormányokat tömörítette) ’91-ben elengedte Lengyelország 30 milliárd dolláros, államadósságának felét, továbbá 1994-ben a Londoni Klub (az ország magánhitelezőinek egyesülete) a feléjük fennálló 14 milliárd dollárnak szintén a felét elengedte.
Az okok melyek ezt lehetővé tették:
- A kommunista vezetést váltó új kormány nem fizetett hitelezőinek,
- Lengyelország 1994-ig kiszorult a nemzetközi pénzvilágból
- Nem kapott új hitelt, nem fejődött a gazdasága
- Fizetésimérleg-problémák (importját nem tudta ellentételezni)
- A hitelezők lemondtak a behajthatatlannak tűnő követeléseik feléről, cserébe ígéretet kaptak a másik fél visszafizetésére, és a lengyel kormány megnyitotta pénzügyi piacait a külföld előtt.
- Lengyelország csökkentette adósságterhét, és új hitelhez jutott gazdaságának fellendítésére.
Magyarország eleve más utat választott, és 1982-től kezdve tudatosan a gazdaság fejlődése érdekében új hiteleket vettek fel.
A Bokros csomag némileg enyhítette adósságunkat, majd a legjobb eredményeket az
első Orbán kormány idején produkáltunk, a gazdasági növekedés és a költségvetési
politikának köszönhetően. 2002-ben a kormányváltást követően adósságállományunk ismét
növekedésnek indult. Azóta csak emelkedik, és napjainkra érte el csúcsfokát, mely már
gátolja a gazdasági növekedést, és fenntarthatatlan helyzetet teremtett, melyet szigorú
költségvetési politikával meg kell oldani. 2010-ben a magyar államadósság elérte a 82%-os
szintet is. [13]
Nátrán Roland, az NGM helyettes államtitkára 2010-ben elmondta, hogy a deficit
növekedésének egyik oka a költségvetési hiány emelkedésében látható. Hangsúlyozta, a
növekedés okaiért három tényező tehető felelőssé: a költségvetési hiány növekedése, az IMF -
től és az Európai Unióitól felvett hitelnek a jegybanknál biztonsági tartalékként elhelyezett
része, illetve egyes állami cégek adósságának átvállalása, konszolidálása. [14]
Magyarország államadóssága azonban azért tekinthető súlyosabbnak, az euró zóna
többi országánál, mivel az államadósság nagy része külföldi befektetők felé való tartozást
jelenti.
Ez azzal indokolható, hogy az ország a deficit finanszírozását külső forrásokból próbálta
pótolni.[15]
3.2. Az eladósodás következménye: Magyarország leminősítése
A The Economist szerint Magyarországon súlyos problémák vannak, ugyanis a
devizakészletek korlátozottan állnak rendelkezésre, mialatt a devizaadósság mértéke az
egekben, és a Moody’s hitelminősítő intézet lerontotta az adósbesorolást, befektetésre nem
ajánlottnak ítélte meg. Simor András jegybankelnök szerint pozitív hatást gyakorol a
gazdaságra, hogy a kormány az IMF-hez fordult, ugyanakkor szerinte ezt a folyamatot
megakasztotta, hogy a Moody’s bóvliba sorolta Magyarországot. A londoni elemzőházak is
sötét képet festettek az országok kilátásairól, a kelet-európai gazdaságok közül Magyarország
lehet az egyetlen, amely recesszióba süllyedhet. [16]
A leminősítés okai a Moody’s elemzésében: [17]
- A magasabb finanszírozási költségek okán kétséges a középtávú célok teljesülése.
- Az alacsonyabb gazdasági növekedés miatt Magyarország 2010 végi 81%-os
adósságrátája magasabb, mint az ugyanilyen Baa3-as minősítéssel rendelkező
országoké.
- A kormány középtávú stratégiája nem világos – az egyszeri tételek, mint a
nyugdíjvagyon államosítása, nem javítják a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságát
- Az ország kiszolgáltatottsága a külső sokkokra (az adósság 64%-a külföldiek
kezében, kétharmada devizában denominált).
- A magyar állam finanszírozási igénye magas.
Míg a nehéz helyzetbe került EU-s tagországok mögött általában ott van egy tőkeerős
nemzetközi intézmény, addig mi egymilliárdos kínai állampapír vásárlási ajánlatra várunk.
Románia és Lettország mögött az IMF, Görögország, Portugália és Írország mögött az
Európai Központi Bank. [18]
4. Államadósság világgazdasági szinten
A világ országainak eladósodottságának mértéke látható az alábbi ábrán, 2009-es
adatokkal, melyek az OECD által lett közzétéve. Ezen látható, hogy az eladósodottság a fejlett
országokban magasabb, mint a keleti régióban. Magyarország is a jelentősen eladósodott
országok közé tartozik.
A bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának közgazdászainak megállapítása alapján,
amely 18 fejlett ország elmúlt 30 éves tapasztalatára épült- Az adósság okosan felhasználva
javíthatja a jólétet, azonban a másik véglet szerint, amennyiben azonban túlzott szerepet kap a
gazdaságban, katasztrófát is okozhat. Az adósság nagy mértéke csődhöz és pénzügyi
összeomláshoz vezethet. Az állam esetében pedig olyan következményekkel járhat, hogy nem
képes az alapvető szolgáltatások biztosítására.
Stephen G Cecchetti, M S Mohanty és Fabrizio Zampolli kutatásaikban arra keresték a
választ, hogy melyik az a pont, ahol az adósság mértéke már súlyos válságokkal jár. A 30
éves időszakot vizsgáló, 18 OECD-államra vetített elemzésük eredményeként is
megállapították, hogy az adósság egy bizonyos szint felett már árt a növekedésnek. Ez a sáv 80-100% között található. [19] „Az Egyesült Államok államadóssága átlépte a 15 ezer milliárd dolláros határt, és ezzel az Egyesült Államok is azon országok egyike, ahol az államadósság meghaladja a GDP-t. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Japán GDP-arányos államadósság-rátája 229 százalék, Görögországé 152 százalék, Olaszországé 120, Írországé 114 százalék. Az uniós átlag 82,5, az euró övezet átlaga 88 százalék.” [20]
5. Előrejelzések: 2012
Az IMF szerint a kormány legfontosabb feladata a jövő évre vonatkozóan a költségvetés rendbetétele és a gazdasági növekedés érdekében a strukturális reformok újraindítása. [21] A jelen rossz gazdasági helyzet nemcsak hazánkat érinti, hanem egész Európát végigkíséri. Európában recesszió közeli állapot uralkodik. Európa gazdaságával szemben kialakult a bizalomhiány, ami visszafogja a befektetéseket, a fogyasztást, fékezi az exportot, és rontják a belső keresletet. A növekedés az egész EU-ban a jövő évben stagnál, és 2013-tól kezdődhet meg a növekedés. [22] Az előrejelzések szerint a 27 Európai Uniós tag közül, mindössze két országban fog csökkeni az államadósság mértéke a jövő évben, az átlag 85% körül fog mozogni. Egyedül Svédország és Németország számíthat a GDP bruttó államadósságának csökkenésére. Olaszországban stabilizálódik, Ausztriában stagnál,a többi 23 tagország viszont emelkedésre számíthat. „A legnagyobb mértékű adósságteherrel Görögország küszködik az idén és jövőre is, a mutató a 2011-re valószínűsített 162,8 százalékról 198,5 százalékra szökik fel. Száz százalék feletti mutatót még három országban mérnek majd jövőre a bizottság szerint. A 120,5 százalékos államadóssággal küzdő Olaszországban, valamint Írországban, ahol 117,5 százalék lesz az államadósság, és Portugáliában, ahol 111 százalékot regisztrálnak jövőre a brüsszeli előrejelzés szerint.” [23]
„Az euró övezetben tapasztalt recesszió Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban kezdődött, de mára átterjedt Európa szívére, Németországra és Franciaországra” hangoztatta Jean-Michel Six, a Standard and Poor’s európai vezető közgazdásza a DPA jelentése szerint. A szakember az euró térségben 2012 első felében
"enyhe recesszióra" számít, a második felében viszont a konjunktúra "mérsékelt javulásának"
kell elindulnia. [24]
6. Magyarország adósságállományának csökkentése
6.1. A magyar állam feladatai az adósságállomány csökkentése érdekben
Az államadósság csökkentése szigorú államháztartási
működést igényel. Az alábbi táblázatban látható a
kormány Széll Kálmán tervében feltüntetett
államháztartási deficit szintjének megcélzott iránya. Az államadósság csökkentésére
kidolgozott államadósság csökkentő alap a következő elemeket foglalja magában.
1. Bankadó 3 részlet (2012) 90 mrd Ft.
2. Elektronikus úthasználati díj (2013-2014) 100 mrd Ft/év.
3. 19%-os társasági nyereségadó fenntartás 500 m Ft nyereség felett 100 mrd Ft/év (2013-2014).
A gazdasági helyzet javítására a következő lépéseket kell megtenni:
- Versenyképesség javítása, növelni az exportot, és a beruházásokat, fejleszteni a
hazai ipart
o Erőforrások kihelyezése az kutatásfejlesztésbe, valamint a humánerőforrás
területére
- A foglalkoztatáspolitika keretén belül növelni a foglalkoztatottságot, megoldani a
munkahelyteremtés problémáját, valamint az oktatás átszervezésén keresztül a
hiányszakmák területére invesztálni.
- Tudatos fiskális és monetáris politikával az államháztartási hiány csökkentése, a
bevételek növelése
- Az adók csökkentése, a jövő évre tervezett szja adópolitika is rossz struktúrát
követ, hiszen pont a legszegényebbektől vesz el, és a fogyasztás sem fog így
növekedni.
- Gazdaságszabályozás, gazdasági szerkezet átalakítása: magas hozzáadott termékek arányának növelése, hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése
- Stabil kül- és belpolitika, a nemzetközi kapcsolatok építése
„Az államadósság szintjének csökkentése mellett fontos szerepet kell kapnia a gazdasági növekedés beindításának is, amellyel adósságrátánk tovább csökkenthető. A Széll Kálmán Tervvel és az Új Széchenyi Tervvel lehetővé válik a jelenlegi 1%-os GDP növekedési szintünk 4-6% körüli szintre történő emelése. Ez alapozza meg, hogy Magyarországon 300 000 új, adózó munkahely jöjjön létre, az államháztartási hiány és az államadósság folyamatosan csökkenjen, melynek következtében hazánk versenyképessége is folyamatosan javulni fog.” [25]
Irodalomjegyzék
[1] http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek/allamhaztartas [Letöltés ideje:2011.11.21]
[2] http://www.tiszanet.hu/kozig/Honlap2001-11-18/allamhazt_ism.htm [Letöltés ideje: 2011.12.04]
[3] http://www.kormany.hu/hu/mo/a-koltsegvetes [Letöltés ideje: 2011.11.20]
[4] http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek/koltsegvetes [Letöltés ideje:2011.11.21.]
[5] http://ec.europa.eu/economy_finance/focuson/inflation/glossary_hu.htm [Letöltés ideje:2011.12.04] [6] Czeti Tamás-Hoffman Mihály: Magyar Nemzeti Bank – MNB Tanulmányok 50. szám (2006. január) 7.-8o. ISSN 1585-5678 (on-line)
[7] http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akkfogalomtar [Letöltés ideje:2011.12.04] [8] Czeti Tamás-Hoffman Mihály: Magyar Nemzeti Bank – MNB Tanulmányok 50. szám (2006. január) 11- 15.o. ISSN 1585-5678 (on-line) [9] Czeti Tamás-Hoffman Mihály Magyar Nemzeti Bank – MNB Tanulmányok 50. szám (2006 január) 5.o ISSN 1585-5678 (on-line)
[10] Államadósság: az NGM szerint igenis jól állunk http://privatbankar.hu/migracio/allamadossag_az_ngm_szerint_igenis_jol_allunk-241446 Privátbankár - 2011. 10. 19. [Letöltés ideje: 2011.11.21]
[11] Bardócz Iván: Miért is fizetjük az államadósságot? -thttp://tudatbazis.hu/miert-is-fizetjuk-az-allamadossagot– 2011.11.24 [Letöltés ideje:2011.12.04]
[12] Széll Kálmán terv 2011-2014- http://static.fidesz.hu/download/867/Szell_Kalman_Terv_4867.pdf [Letöltés ideje:2011.12.04]
[13] Széll Kálmán terv 2011-2014- http://static.fidesz.hu/download/867/Szell_Kalman_Terv_4867.pdf [Letöltés ideje:2011.12.04]
[14] Leginkább a költségvetési hiány miatt nőtt az államadósság az elmúlt 8 évben -http://www.mfor.hu/cikkek/Leginkabb_a_koltsegvetesi_hiany_miatt_nott_az_allamadossag_az_elmult_8_evben.html - 2011. március 17. [Letöltés ideje:2011.11.20.]
[15] Széll Kálmán terv 2011-2014- http://static.fidesz.hu/download/867/Szell_Kalman_Terv_4867.pdf [Letöltés ideje:2011.12.04]
[16] A the Economist szerint Magyarországon a legnagyobb a baj - http://privatbankar.hu/szarmazekos/a-the-economist-szerint-magyarorszagon-a-legnagyobb-a-baj-242537– 2011. 11. 30. [Letöltés ideje:2011.12.04]
[17] Bóvliba sorolták le Magyarországot - http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/24/leminosites/ Bóvliba sorolták le Magyarországot 2011. november 24., [Letöltés ideje:2011.12.04]
[18] Bóvliba sorolták le Magyarországot -http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/24/leminosites/ Bóvliba sorolták le Magyarországot 2011. november 24., [Letöltés ideje:2011.12.04] [19] Veszélyes tartomány határán mozog az államadósság -
http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/08/31/veszelyes_tartomany_hataran_mozog_az_allamadossag/ - 2011. augusztus 31 [Letöltés ideje:2011.12.04]
[20] MTI -Az USA államadóssága meghaladja a GDP-t http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/az_usa_allamadossaga_meghaladja_a_gdp_t -2011.11.18 [Letöltés ideje: 2011.12.04]
[21] Az IMF szerint nem lódul be a gazdaság, sőt http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/06/15/az_imf_szerint_nem_lodul_be_a_gazdasag_sot/ 2011. június 15. [Letöltés ideje: 2011.11.21.]
[22] http://hvg.hu/gazdasag/20111110_EuropaiBizottsag_orszagjelentes_2012 - Európai Bizottság: Orbánék veresége várható az államadósság elleni háborúban 2011. november 10., [Letöltés ideje:2011.12.04]
[23] Világgazdaság online: Brüsszel: Nálunk biztos nem csökken az államadósság 2012-ben http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/brusszel-nalunk-biztos-nem-csokken-az-allamadossag-2012-ben-362073, 2011. 11. 10. [Letöltés ideje: 2011.12.04]
[24] DPA- Orbán készülődhet: Kiadta a vészjelet Berlinről a S&P http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/orban-keszulodhet-kiadta-a-veszjelet-berlinrol-az-sp-363670 -2011.12.02 [Letöltés ideje:2011.12.04]
[25] Széll Kálmán terv 2011-2014- http://static.fidesz.hu/download/867/Szell_Kalman_Terv_4867.pdf [Letöltés ideje:2011.12.04]
ugrás az oldal tetejére