Új világrend! Eladatták velünk a hazánkat..

Új világ®end! Eladatták velünk a hazánkat.. (Szemelvények a nagyvilágból: 1. felvonás)
 
A fentiekből kiindulva azért, hogy nemzetünk ne tűnjön el a történelem útvesztőjében, olyan gazdasági viszonyokat kell teremteni a jelenlegi és majd jövőbeni magyarságnak, hogy a legalapvetőbb szükségleteit a saját munkájával elő tudja állítani. Mégpedig úgy, hogy a magyar a magyarnak dolgozzon, ne pedig az uzsorásnak, aki az európai munkabér jó esetben is csak egynegyedéért foglalkoztatja, s zsákmányolja ki a szerencsétlent. Mindemellett a hazai adósságszolgálat éves 2000 milliárdos elvonásának következtében jutott oda a magyar nemzet, hogy munkájáért rövid időn belül egy zoknit sem fog tudni venni.
Sajnos a fent leírtak egy hibásan működő pénzrendszer torz végeredményei, mely problémák mindennapi életünkre nap, mint nap negatív hatást gyakorolnak.
Bár elsőre furcsán hangzik, de ezt az országot két hatalom irányítja, s egyszerre két kormánya van. Az egyik az általunk megválasztott kormány és a másik pedig, egy „árnykormány”, ami sokkal erősebb az általunk választottnál. A legjobb esetben is, úgymond 1/3-ad-2/3-ad lehet a valós arány, s ennek következtében ők vannak döntési pozícióban. Így a mindenkori szervezett közhatalmi kormánynak lépten-nyomon meg kell vívnia saját kis harcait az „árnykormánnyal” szemben. Itt nem árt megjegyezni azt a szintén szomorú tényt, hogy ugyanez az „árnykormány” uralja az egész Észak-atlanti térséget is, mint amely minket. Csak mások a személyi kivitelezők, de a cél azonos.
Így az államok feletti nemzetközi pénzkartell bír mindenkinél nagyobb befolyással, melynek szintén megvan a maga szervezeti struktúrája. Ez persze rejtve van és le is tagadják önmagukat. Jelenleg hazánkban ez az „árnykormány” folyamatosan forszírozza a mindenkori magyar kormányt, hogy céljait elérje. Ez a folyamatos adóterhek és adónemek emelkedéséből tökéletesen lekövetkeztethető.
 Ezen „árnykormány” hatalmi bázisa az, hogy ő lett a tulajdonosa a magyar gazdaság kulcspozícióinak. Így a gazdasági életben övék az irányító pozíciók, úgy, hogy ők a tulajdonosok is egyben. Mindemellett ők a pénzrendszer 100%-os tulajdonosai. Ennek az „árnykormánynak” a kultúrában is megdönthetetlen erős hegemóniája van, és állandóan folyósítja felénk torz nézeteit különféle szócsövein keresztül. Bár a szervezett közhatalom próbál ezen a területen is pozíciókat szerezni magának több-kevesebb sikerrel ebben a hatalmas ellenszélben. Ma sajnos a véleményhatalmon keresztül is ezen idáig alulmaradtunk az „árnykormánnyal” szemben. Így a média túlnyomó többsége az ő szolgálatukban áll, a többieket pedig, különféle mondvacsinált ürügyekkel ellehetetlenítik. Szerencsére a netet teljes mértékben még nem uralják, így az marad az ellenállás egyik létfontosságú bástyája. Áttérve a civil szférára, ott is hatalmas előnnyel bírnak. Pénzelik a különféle alapítványokat, szervezeteket és látszólag önállóan szerveződő nagyobb közösségeket is. Majd mindennek fejében az „árnykormány” pénzügyi pozícióit kihasználva az akaratát könnyű szerrel konvertálja át politikai döntésekké. Így valójában ők jelentik a korrupció legkomolyabb forrását. De persze azért fenntartanak mindig a kirakatban, titokban önmaguk által finanszírozott korrupció ellenes intézményeket, hogy kifejezzék megvetésüket az általuk képviselt erkölcstelen viselkedésformával szemben.
Mindezekből jól látható, hogy a szervezett magánhatalomnak hazánkban is olyan fölénye van, melyet lehet, hogy talán soha nem fog tudni a valós kormány ellensúlyozni.
Ennek a nemzetközi hálózatnak nagyon komoly intézményeik vannak, melyek az ő szolgálatában állnak. Egyik legfontosabb pillére az európai unió, melyet azért kellett létrehozni, hogy a két főellenségtől meg tudjon szabadulni. Az egyik ezek közül a polgári középosztály, amely még meg tudja szervezni saját kormányát, lásd Magyarország polgári kormánya. Nemzetközi szinten pedig, az a nemzetállam, amelynek még van szuverenitása, és elvileg bármikor kiléphet abból a pénzuralmi világrendből, ahol az uralom formája egy szűk csoport érdekeinek a megvalósulása, s nem jelent mást, minthogy továbbra is ők uralhassák a gazdaságok közvetítő közegét. Viszont ezeknek a köröknek a valós értékekhez történő hozzájárulásuk egyenlő a nullával. Ők uralkodnak egy bizonyos jel felett, amit mi pénznek hívunk, s az árúk értékét kívánja adott mennyiségben kifejezni.
Kárunkra a mai elektronikus világban ennek a jelnek az előállítása, szinte nem kerül semmibe, lásd számlapénz. Sajnos a pénz, mint jel kibocsátása magánmonopóliummá változott. Innentől kezdve ennek a jelnek a használatával, úgy el lehet adósítani az irányítása alá került országokat, amelyek a szervezett magánhatalomnak az alárendeltjei lettek, mint ahogy Magyarországot is, hogy lényegében az eladósítással el tudják vonni az érték előállító tevékenységnek egy jelentős részét, annak túlnyomó többségét. A világban sajnos 2007 körül odáig fajult ez a helyzet, hogy a szervezett magánhatalom által történő elvonások adók és hitelek formájában a teljes gazdasági növekedés eredményét kivonják az országokból. Az eladósítás lényegesen nagyobb ütemben növekedett, mint a reálgazdaság növekedési lehetősége. Így ezen adósságszolgálat igényeit már csak úgy lehet kielégíteni, hogy azokat az eszközöket melyek nélkül nincs gazdasági növekedés, teljes mértékben át kell nekik engedni, ami a reálgazdaság zsugorodásához vezet, lásd hazánk 89-óta! Ebből adódóan beletörődünk, hogy irány a halál, vagy az élet értelmében fel kell, hogy álljunk. Mára mindenhol ez a szervezett magánhatalom olyan anyagi és hálózati fölénnyel rendelkezik, hogy a csatlósait beépítette a szervezett közhatalomba is. Ebből adódóan az éppen aktuális választások után a gonosz gépezeteik beindulnak és pillanatok alatt, kihasználva egyesek gyenge jellembeli tulajdonságait és pénzéhínségüket, függő szolgasorba taszítják az általunk megválasztottakat. Így most az a kormány, aki felvállalta a magyar nemzet érdekeit, s ki akart állni értünk, most egy mesterségesen beszűkített térben, tömeges fojtogatások közepette, levegőért kapkod. Hazánk jelenlegi gondjainak túlnyomó többsége az „árnykormány” tevékenységének, és a jellemgyenge/pénzéhes politikusaink egybehangolt munkájának eredménye. A jelenleg zajló negatív folyamatok és a további romlás, nem az eredeti kormányzat akaratát tükrözi, hanem a reája nehezedő külső nyomás kiszolgáltatottságából adódó kényszert hivatott kiszolgálni. Sajnos!
Míg hivatalosan lehetővé van téve a Maastricti kritériumok alapján, hogy az államadósság ne lehessen több a GDP 60%-ánál és az évi költségvetési hiány nem lehet nagyobb, mint a GDP 3%-a, addig egyszer csak Brüssel hozzájárult, hogy a költségvetési hiány a GDP 6,8%-a lehessen, amit a mi nemzeti kormányunk is felvállalt. Minderre a szervezett magánhatalom Brüsszelben megbízott elnöke számunkra csak a 3%-os hiánycélt engedélyezte. Így a kormány az összes beindított programát újra kellett, hogy dolgozza. Majd egy sor kényszerintézkedéshez kellett nyúlnia, mert ha az uzsorás nemzetközi pénzkartellnek nem fizeti ki az adósságszolgálatot, akkor azok az országot adósságkockázat és hitelkockázat címén leminősítik a saját maguk által fizetett hitelminősítő cégekkel. Ez a múlt héten meg is történt.. Ezekből adódóan hazánk többletzsarolásának elkerülése céljából, kénytelenek vagyunk tartani az előirányzott számokat. Így a magánhatalom magyarországi részlegének a kívánságára a szervezett magánhatalom megtette, amit ellenünk kértek, azok, akik valahol szintén magyarok, mint mi. Így miután az övék itt szinte minden, még a politikát is teljes mértékben meg akarják szállni. Aztán habként a tortán, ellenzékként elkezdik hisztérikusan hazánkat gyalázni a nemzetközi sajtóban. Majd tesznek olyan kijelentéseket, hogy a magyar egy szolgalelkű nép, s lényeg, hogy cseléd legyen saját országában, abban a szent hazában, ami azelőtt az övék volt, de már nem tulajdonos, egyszerűen csak egy eldobható kiszolgáló személyzet, rabszolga a nyugodtabb vérmérsékletű fajtából. Valójában csak azért él még, azért van, hogy munkájával eltartsa a szervezett magánhatalmat. Most már ideje lenne felszínre hozni ezeknek a „kedves egyének” a kilétét, hogy a manipulált szavazópolgárnak is világossá váljon, hogy kik azok, akik a kormány kezét hátrakötve, kényszerintézkedések bevezetésére kényszerítik azt, hogy aztán lehessen mondani, hogy ők is „elkúrták”, s az utolsó nemzeti kormányunk helyébe, újra oda lehessen ültetni saját, már jól bevált nemzetellenes agymosott és lekenyerezett bábjaikat. Ezért ebből a helyzetből kifolyólag, jelenleg csak úgy védhetőek a nemzet érdekei, ha nap mint nap, kompromisszumok megkötésére kényszerülnek azok is, akik értünk lettek.
Ugyanakkor az eladósodás után ideje beszélnünk az államadósságról, amit a jelenlegi feltételek mellett NEM lehet visszafizetni. Bár megtehető lenne az azonnali nemfizetés, csak éppen akkor az országunkat olyan nemzetközi szankciókkal sújtanák, kiközösítenék, leértékelnék, megpróbálnák ellehetetleníteni. Persze Izlandon ezt már megcsinálták. Argentínában jó egy évtizede meglépték és köszönik, ők velünk ellentétben nagyon jól vannak. Mondjuk náluk háromszor volt államcsőd, amikor is az állam a köztartozásait már nem tudta fizetni. Ekkor nagy hisztik közepette elengedték a tartozásuk több mint 50%-át, de jött is hamar a pénzkartell bosszúja. Káoszt idéztek elő Argentína pénzügyi rendszerében és bezárták a bankokat.
Hazánknak is volt egy ilyen lehetősége. 73 és 89 között, amikor is a felvett 6 milliárd dollárból ténylegesen bejött 1 milliárd és mi ezen idő alatt visszafizettünk 11 milliárdot és, és még fennmaradt kifizetetlen 22 milliárd dollár. Na most akkor számoljuk már ki, hogy a tényleges bejött 1 milliárd nekünk 33 milliárdba került! Mi ez, ha nem uzsorakamat 3300%-ra? Nekik szabad, de egy honpolgárt tizede ennyiért is főbe lövetnének?
Visszatérve a magyar kormányra, közölte, mert már akkor is megmondták neki, hogy cél az államadósság visszafizetése. Köszönjük rendszerváltás (gengszterváltás). Vajon miért nincs olyan, hogy a hitelező megjelenik, és már miután sokszorosan visszafizettük, amit felvettünk, megkérdezi tőlünk, hogy nem kérsz-e engedményt? Hát azért, mert mi birkák vagyunk és egy birka boldogan bégetve vonul a vágóhídra, mert bemesélték a primitívek agyába, hogy ennek így kell lennie és kész!
Csak egy esetben lehet engedményt kérni. Felállunk és közöljük, nem fizetünk, különben egyenes úton tartunk a halálba.
Anno réges-régen ez a pénzkartell fizikai háborúkkal hódította meg az országot és szedte a hadisarcot, most ezeket a háborúkat pénzügyi taktikákkal vívja. Ma a bankok és a jogi személyek hadosztályaival szállja meg az országokat, majd a kamaton és az adósságszolgálaton keresztül lehetetlenít el mindent, ami nem őt szolgálja.
Régebben ez tökéletesen működött rendőrállami erőszakkal, s különféle fizikai eszközökkel, addig ma minden a színfalak mögött történik, hogy ne lehessen senkit sem felelőssé tenni. Most is vagyonelvétel folyik, csak éppen nem erőszakkal, mint a kommunizmusban, amit szintén ők terveltek ki egy lehetséges variációnak, hanem eladósítás közepette. Hála a kommunizmus feladására kényszerültek, mert eljárt felette az idő. Ha viszont megfelelően pallérozott a rebellis elme, akkor a mostani rendszer napjai szintén meg vannak számlálva. De addig, amíg a pénzügyi rendszerekkel történő rablás hatékonyabban működik bármi másnál, elemükben érzik magukat. És így a hatalom valódi gyakorlói tökéletesen el vannak rejtőzve a láthatatlan pénzviszonyokban.
Egy dolgot tehetünk, hogy szellemi fegyvereinket a jelenlegi pénzviszonyok megértésére fordítjuk. Aztán mihamarabb segítünk a devizahiteleseken, miután elfogadtuk azt, hogy a globális pénzkartellnek sikerült a világ pénzpiaci folyamatait egy nemzetközi kaszinóvá átalakítaniuk, mely folyamat elvezetett ennek a degenerálódott pénzrendszernek a 2008-as összeomlásához. Ez vezetett az újabb gazdasági világválsághoz, melynek most éppen a második mélypontjában vagyunk, s reméljük harmadik már nem lesz, pedig már dolgoznak annak velünk történő elhitetésén.
Górcső alá véve a magyar folyamatokat, ahol ugyebár van egy nemzeti bank, ami se nem magyar, se nem nemzeti, s legnagyobb valószínűséggel ez a nemzetközi pénzkartell hazai „kormánya” ami átvette Magyarországon a monetáris hatalmat. Jelenleg a „nemzeti banknak” van hazánkban pénzkibocsátási joga. Tehát hazánkban a magyar állam nem bocsáthat ki pénzt saját gazdaságának élénkítésére, hanem egy 97-ben a nemzetközi pénzkartell által megkaparintott pénzintézet egyedüli jogává vált, hogy forgalomba hozhasson „magyar” forintot.. Kénye kedve szerint gerjesztve ezzel az inflációt.
Leegyszerűsítve az MNB bocsátja ki a pénzt, határozza meg a banki alapkamatot és szabályozza a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Tőle függ még az eladósodásunk is. Ráadásul ő határozza meg azt is, hogy mennyi hitel van kint a piacon. Így mint látjuk a hazai monetáris hatalom jelenleg a nemzetközi pénztőke és annak helyi csatlósainak a kezében van. Szóval a magyar álam lemondott a pénzkibocsátás jogáról, azt átadta a 100%-ban magyar tulajdonú központi banknak, de a magyar kormány azonnal megtiltotta önmagának, hogy a saját tulajdonában lévő bank bármely dolgába beleszóljon. Az csak annyiban maradt állami, hogyha az veszteséges, akkor azt a költségvetésből, többek közt a mi adónkból pótolják. Ha viszont nyeresége van, azt nem teszi be a költségvetésbe, hanem azzal feltőkésíti saját magát. És így valójában a mi javaink továbbra is a pénzkartellnél maradnak. Ennek a magyarellenes „kedves” kis MNB-nek az aktuális vezetője Basel-be megy jelentést tenni a nemzetközi fizetések bankjához, ami szintén egy magánbank és ellátja a világ központi bankjainak a központi szerepét. Sajnos a hazai pénzügyi folyamatokat is innen irányítják.
Anno mikor létrejött az Európai Unió, melynek a központi bankja Frankfurtban működik, akkor az társult, s már ketten együtt csinálják ezt. De ezek felett is ott van City of London, a nemzetközi pénzkartellnek a fővárosa, mely egy külön állam, akárcsak a Vatikán. Ennek az államnak külön kormányfője van, külön kormánya, külön parlamentje, külön rendőrsége, stb. Ez külön határokkal rendelkezik, de úgy van álcázva, hogy az London egyik külön kerületének tűnjön..
Hazánkban a magyar állam leadta a zsét, a központi bankunk pedig, fokozatosan kivonta a magyar forintot a forgalomból és állandóan a behozott valuta kurrens árfolyamával kibocsátott a „levegőből” pénzt. S így szépen lecserélte azt a magyar forintot, ami forintként született, olyan forintra, ami devizaként születik és kamattal terhelve érkezik az országba. Aztán az adósságszolgálat végett és egyéb okokból kifolyólag, folyamatos nyomás alatt volt az ország, amit egy ideig ki tudtunk azzal bekelni, hogy kiárusítottunk mindent, s megtörtént a teljes privatizáció, mikor is fillérekért egyes férgek eladták a magyar nemzet kínkeserves munkájából létrejött nemzeti vagyont. Ekkor a hiány ideiglenesen pótlódott.
Aztán amikor már nem volt mit eladni, és azóta csak úgy keletkezik forint, hogy pl. idejön 1 millió euró és a központi bank előállít az aktuális árfolyamon ennek megfelelő mennyiségű forintot. Ekkor a devizát ráteszi az egyik, a forintot pedig, a másik számlára. De ha kimegy 1 millió euró bármilyen címen, akkor kivon a forgalomból ennek megfelelő forintot, persze az adott árfolyamon. Tehát az állam a monetáris hatalmat leadta a központi banknak, az meg továbbadta a nemzetközi pénzkartellnek és az európai bankrendszernek, melynek a nemzetközi pénzkartell a tulajdonosa. Így ennek sajnos az lett a következménye, hogy NINCS MAGYAR PÉNZ!
Ráadásul ez a központi bank az elmúlt 21 évben az európai átlagnál 6%-al több kamatot fizetett. Ez bizony egy tudatos, gyalázatos fosztogatás, ami most is zajlik. Abban az esetben, ha a nemzeti kormányunk el tudná érni, hogy a kamatot vigyék le az európai átlagra, abban a pillanatban több ezermilliárd forint megmaradna minden évben. Így láthatják nem kéne adókat növelni, újakat bevezetni, sőt megszüntetni is lehetne azok több válfaját. Csakhogy ezt odafenn nem akarják, mert hazánk éveken belül túlzottan is versenyképes lehetne egy megfelelő strukturális átalakításnak köszönhetően.. Gondoljanak bele, nem lenne gond az egészségüggyel, nem jelentenének problémát az oktatási költségek és még a nyugdíjakat sem veszélyeztetné semmi. Ez a húzás elviekben bármikor megtehető lenne, mivel a MNB tulajdonosa a magyar állam. Ráadásul, amikor ezt leadta a régi kormány, azt egy feles törvénnyel tette meg, most viszont 2/3-adon állunk. Vagy nem? De igen! És akkor, hogy is van ez kérem? Hát úgy, hogy a nem látható „árnykormány” úgy lökdösi a valós nemzeti kormányukat, ahogy csak teheti.
A ma éppen aktuális devizahitelesek problémájára is megfelelő gyógyír lehetne a banki alapkamat és az egyéb kamatok drasztikus csökkentése. De mivel minket csalások és hazugságok közepette belöktek az európai unióba 2004-ben, s nem lehettünk tagjai az euró zónának, most ránk jár a rúd.
Az európai unió központi bankjainak van egy szövetsége, mely egy szervezet, minek viszont a tagjai vagyunk. Ehhez a tagsághoz viszont nem kell az euró zóna tagjának lenünk. Ez a szervezet kötelezően előírja, hogy minden uniós tagállam „nemzeti” bankja, nem tarthatja magánál a saját tartalékát. Ennek az-az oka, hogy a központi bankoknak ne kelljen egymásnak kamatot fizetniük. Így a központi bank kihelyezte ezeket a pénzeket a kereskedelmi bankoknak, akiknek az agya kidobta a frankót, hogy hazánkban a legnagyobb a kamat. Majd segédletükkel tovább folytatódott hazánk totális kifosztása, s ellehetetlenítése. Itt évi 3-4-5 ezermilliárd forintról van szó, amit ide kihelyeztek. Ezen összeg után kell a költségvetésnek a kamatot fizetni.
A válság kialakulásakor 2008-ban azzal kábítottak minket, hogy ezért kell hitelt felvennünk, hogy nehogy „lekapcsolják hazánkat a lélegeztető gépről” és az túlélje, mert a közel 8000 milliárd forintot, ami a magas kamatért lett kintről idehozva az országba, s annak a kamatait már nem lehetett simán kivinni abból a pénzből, ami akkor a deviza számlán volt 33 milliárd forintnak megfelelő 1,7 milliárd euróként. Mert ugye nem igen tudták volna kivinni másként azt a kamatot, amit a költségvetés fizet, neki pedig adók formájában a szerencsétlen magyar lakosság. Erről van itt szó, hogy mivelünk hitelt vetettek fel azért, hogy kivihessék a tisztességtelen spekulációval kicsikart összegeket szerencsétlen kis hazánkból.
Majd amikor 2008 októberében minden európai ország és amerikai is csökkenteni kezdte a banki alapkamatot a nulla irányába, addig az itteni hazaáruló nemzeti banki vezetés egyik napról a másikra felemelte a banki alapkamatot 11,5%-ra a 6-ról! Köszönet érte száradó szegfűs barátainknak.. Ez a 11,5% csak az alapkamat és hazánkban jelenleg csak ezen érték felett adnak kamatokat. Ezen időben a svájci alapkamat 1% volt, a legtöbbjében labanc bankok kihasználva hazánk sebezhetőségét bepaliztak minket. Így egy variációban felvették a svájci frankot 1% kamatra, majd felajánlották azt a magyaroknak 4-5% közötti áron, ami akkor jobb lett volna mintha forintba vette volna fel ugyanazt az összeget. Így viszont eljátszottak velünk egy klasszikus spekulációs formát a carry-trade-et. Leegyszerűsítve: pl. egy bank felvesz dollárban yent 1%-ra, idehozza 11,5%-ra, majd egy év múlva elviszi innen az országból, nyer 10,5%-ot. Amit persze a mi újabb meg újabb adóinkból pótolják kedves politikus barátaink nekik folyton-folyvást, megnehezítvén ezzel mindennapi életünket.
Így az idehozott pénzt kihelyezték nekünk, pl. lakáshitel formájában, mikor is az ingatag gazdasági helyzetre való tekintettel nem számolván reánk toltak minden felelősséget és még az árfolyamkockázatokat is a nyakunkba varrták. Ezeket a tényeket mélyen elhallgatván előttünk, valójában egy csalást hajtottak végre! Sajnos aki devizában vett fel hitelt, az csak annyit tudott, hogy mennyit vett fel, de azt nem, hogy mennyit fog fizetni. Ez a csalás bírósági úton megtámadható és a visszafizetés megalapozott előre eltervelt csalás gyanúja esetén megtagadható lenne. Ilyen és ehhez hasonló hiteltermék az európai unióban NINCS! Ezekből a szerződésekből nem lehet lekövetkeztetni, hogy mennyivel is tartozik az adós valójában. A bank felelőssége a termékeihez fűződő kockázat felmérése. Majd miután az ügyfél úgy dönt, hogy ezt vállalja, alá szolgálja. De itt ilyen tájékoztatás nem volt! S nem az ügyfél szakmai képessége a kockázatok kielemzése és felmérése, hanem a banké. Ez a termék előállító kötelessége, mint ahogy az, más termékeknél is így van. Gondoljunk csak bele, ha nekünk kéne tesztelni egy hajszárítót élesben, hogy valóban jó-e az érintésvédelme. Aztán vagy megmaradnánk, vagy nem. Ne nevettessenek kérem. Ez nonszensz.
Létjogosultsága lenne egy olyan kezdeményezésnek, hogy a mindenkori kormánynak joga legyen irányítani a saját tulajdonában lévő központi bankot és beleszólhasson annak kamatpolitikájába, árfolyam politikájába és hitelezési politikájába egyaránt. De ezt most sajnos nem teheti meg, mert az európai unió alapokmánya (lisszaboni szerződés) kimondja, hogy ez tilos és az államok pénzt nem bocsáthatnak ki. Ennek az a hazug téveszme az indoka, hogyha az államok pénzt bocsátanának ki, az inflációt gerjesztene. Ja, meg úgy nem lehetne kontroll alatt tartani pénzügyi zsarolással egész nemzeteket. Szerintük az infláció ellenes harc miatt kell függetlenséget biztosítani a központi bankoknak, mert így a központi bankok az állami beavatkozástól függetlenül tudnak olyan monetáris intézkedéseket hozni, hogy az infláció ellen ők küzdjenek. Ez bizony mese habbal.
Az infláció maga a kamat, mert a kamat miatt bővül át állandóan a forgalomban lévő pénz mennyisége. Olyan ütemben, hogy semmilyen körülmények között, még a legoptimálisabbak közt sem, az egyedüli értékhordozó a reálgazdaság növekedése is képtelen azzal lépést tartani. A kamat miatt viszont állandóan bővíteni kell a közvetítő közeg mennyiségét, ami a pénz.
Így mindig lényegesen több pénz terül el ugyanarra a szolgáltatásra, hígul a pénz. Tehát a KAMAT GYÁRTJA AZ INFLÁCIÓT! Így a nemzetközi indoklás hazugság, csak a tanulatlan emberekkel megetethető, mint egy lassan ható méreg.
Itt ajánlom szíves figyelmükbe Drábik János / A Sötét Újkor című könyvét.
Sajnos az „állam” amikor pénzt bocsát ki, akkor az adófizetőkből ő kötelezettséget vállal a veszteségek pótlására, bankmentő csomagokra, gazdasági élénkítésre. De sajnos ezeket a pénzeket általában csak a bankok kapják.. Bár mint már tudjuk, hogy az európai unió alapokmánya tiltja, hogy az államok pénzt bocsássanak ki, ennek ellenére 2008-ban egy N. Cruze nevű versenybiztos naponta adott felmentést ez alól a tilalom alól, és összesen 4131 milliárd eurót bocsátottak ki és ajándékozták azt a bankoknak az unió kormányai, azért, hogy az uzsorások buborékokkal elspekulált milliárdjait valahonnan pótolják, persze közpénzből.. Vagyis, ha lehet a spekulánsok veszteségeit közpénzből pótolni, s lehet az államoknak úgy pénzt kibocsátani, hogy annak fedezetét a jövőbeni nemzedékekkel (itt sajnos gyermekeinkről van szó) kell, hogy megfizessék adóbefizetések formájában, akkor vajon miért nincs az megengedve, hogy a tagállamok bocsássanak ki pénzt, azon célból, hogy élénkítsék saját gazdaságukat, az egyedüli értéket előállító termelő gazdaságot.
Ezért mihamarabb kezdeményezni kell az államoknak, hogy a saját termelő gazdaságuk számára is bocsáthassanak ki pénzt, s ne csak a bankárok számára. Magyarul, ne csak bankmentő csomagok legyenek, hanem legyenek olyan gazdaságot élénkítő csomagok, melyek közvetlenül a bankok kikerülésével az értékteremtő reálgazdaságba mennek. Sajnos még ez tiltott, hogy ne lehessen kihagyni a bankokat.
Vajon miért nem kötelező olvasmány Silvio Gesell: A Természetes Gazdaság című könyve (Síklaki István fordította magyarra.) a felsőoktatási intézményekben? Azért, mert a felsőoktatási intézmények többségében a neoliberális pénzkartell tanait lehet csak hirdetni. S. Gesell művének lényege a pénzrendszer kamat nélküli működtetése. Ennek a műnek az alkalmazását több helyen is kipróbálták a világban, csak erről a fősodratú média nem beszél, mert túl sikeres volt. Jelenleg hazánk és az unió számára ennek a műnek az alkalmazása lenne a legkézenfekvőbb megoldás a „válság” leküzdése érdekében. Ahhoz viszont, hogy mindezt meg lehessen valósítani jelen nemzeti kormányunknak, profiknál is profibban kell taktikázniuk, mert ha ezt a szándékot megneszelik, különféle okokkal, minket téves irányba befolyásolva, velünk fogják leváltatni őket.
Bár jó ötlet volt a nemzeti bankot figyelő felügyelő bizottság létrehozása, csak éppen ki tudja, hogy tagjai meddig fognak a hazai oldalon állni..
A fentiek tükrében okkal gondolhatja a kedves olvasó, hogy a devizahitelesek totális eladósítása a rejtőzködő pénzkartell munkájának az előre eltervelt és bizony kárunkra megvalósult eredménye. Ellenük nem mindig a legnyilvánvalóbbnak tűnő lépésekkel kell harcolnunk. Apropó! Próbált már valaki végtörleszteni? Egyes intézetek sajnos úgy gondolják, hogy a visszalévő, akár 20 évre is fizessük meg nekik a kamatot, mert őket így hatalmas veszteség éri, mikor is mi már a többszörösét fizettük vissza annak, amit felvettünk. Hát gondolhatják mennyire törvényes ez és mi róla a véleményem. Nyugodtan lehet bíróságra vinni az ilyen és ehhez hasonló ügyeket, mert törvényileg bizony nekünk van igazunk. Egyik ismerősömnek kiszámlázták az árfolyam különbözetet, elég szépen. Mire ő azt mondta, hogy a bank bizonyítsa be szépen neki, hogy valóban abban a devizában vette-e ő fel a központi banktól, vagy akárhonnan a hitelt, amiben őt most el akarja számoltatni. Hát nem igen tudja, mert ugye mi csak azt tudtuk, hogy miben tartozunk, de valójában azt csak a bank tudja, hogy miben vette fel, s így könnyen lehet, hogy megint meg lettünk malmozva. Az ügy a bíróságon, s az úr most nyerésre áll az adott bankkal szemben.
De térjünk át oda, hogy hogyan lehet a bankokat kikerülni helyi pénzekkel és különféle pénzhelyettesítőkkel. Bár figyelembe kell azt is vennünk, hogy nálunk a fizetésekbe nincs beleépítve az a lehetőség, hogy abból lakást vegyünk, mert ugye valahol lakni is kell. Így a legtöbben hitelt kényszerülnek felvenni. Míg a régi rendszerben látva ezt az állam, átlagban évi 100.000 lakást építtetett, addig ma ez a szám 1000 környékére tehető. Micsoda fejlődés! Köszönjük unió. Mindezek tetejében még a lakosság túlnyomó többségének tőkejövedelme sincsen. Lassacskán minden tulajdonunk a nemzetközi pénztőke tulajdonába kerül. Értsd, míg az ő lufi pénzük fedezi a lakások építési költségeit, mi ezek után egy jelentős értékkel fog bírni. Ön fizeti a kamatokat, s miután már a többszörösét visszafizette nekik, szépen ellehetetlenítik és elveszik mindazt öntől, amiért egy életen át gürizett. Magyarul az egész amit tesz, azért megy, hogy amit vesz, idővel átjátszatják magával nekik a saját munkája árán, s ezek után ön szépen éhen hal.
Fontos megemlíteni, hogy a bankok a kiadott hitelt nem a saját tőkéjükből és a betéteseik pénzéből helyezik ki önöknek. A takarékpénztár viszont csak ilyen alapon nyújthat hitelt, de a bankok NEM. Ezzel szemben a bankoknak csak minimális tartalékrátával kell rendelkezniük, ami az alaptőkéből és a betétesek befizetéséből áll. Ez 5% alatti pénzmennyiséget jelent, amit a központi bankban köteles tartani és persze azért is az állam fizeti a kamatot a mi adóinkból. Ha akar valaki venni egy 10 milliós lakást és elmegy a bankba, akinek van 500eFt tartaléka, akkor az intézet a kliens számlájára ráír a semmiből (ez jelenleg még fedezetlen pénz) a kliens számlájára elektronikus úton 10 millió forintot, mikor is nála (a banknál) csak 500eFT van. Hát így születik a számlapénz. Majd a 10 milliót ráírják elektronikusan az eladó számlaszámára. De a banknak, aki adott 10 milliót, melyből 9,5 fedezetlen pénz, ott a biztosíték, maga az ingatlan, amire ráírja a teljes vételárat, mint jelzálog. Majd ezek után a kliens elkezdi fizetni a részleteket és a kamatot, s így a bank fedezetlen pénze fedezett pénzé alakul át egy ingatlan közbeiktatásával. Sajnos nekünk pénzt „előállítani” csak munkával, vagy a bankrendszeren keresztüli hitelfelvétellel lehetséges. Holott a jogszabály csak azt engedi meg, hogy pénzt csak a központi bank bocsáthat ki. De ténylegesen a bankok is ezt teszik.
Valójában ilyenkor az egyik bank elfogad 9,5 millió fedezetlen „hamis” pénzt a másiktól! Teszi ezt azért, mert ma ő fogadja el, holnap meg a másik a fedezetlen pénzt, mivel a kereskedelmi bankok egyetlen bankkartellt alkotnak színtől és reklámszlogentől függetlenül. Így ők, mint bankrendszer legalizálva kibocsátottak valójában „hamis” pénzt és ráeresztették a reálgazdaságra. Ennek köszönhetően most akkor 9,5 millió forinttal több pénzmennyiség terül el ugyanakkora mennyiségű fizikálisan is megfogható értékre, mint eddig. És ennek köszönhetően bizony NŐ AZ INFLÁCIÓ. Így kedves olvasó, ha ön holnap nem takarékszövetkezettől, hanem bármely kereskedelmi banktól vesz fel hitelt, tevékenységével jelentős mértékben gerjeszti az inflációt!
Hát ezért kerül ma 100, holnap pedig 110Ft-ba ugyanaz a termék, mert a fedezetlen hitelfelvétellel nagy hibát követünk el. Így sajnos nap mint nap gyártódik az infláció, mely egy olyan „adó” amely nem látszik, de valójában adó, mert ha valakinek 10%-al inflálódik a pénze, akkor az 10%-al kevesebb árút kap a nominálisan ugyanannyi pénzért. Vagyis 10% adót fizetett valakinek. Na kinek, mit gondol kedves olvasó? Hát magának a pénzrendszernek. Következés képpen a bankok gyártják az inflációt és fedezetlen pénzért szedik a kamatot. Majd, ha a szerencsétlen kliens valami okból kifolyólag (Pl. a saját hülyeségéből is adódó infláció végett.) nem tud fizetni, a bank 3 hónap után szépen eladja a valódi értéket képviselő házat, amihez ő a fedezetlen „levegőből előállított hamis pénzén” keresztül jutott hozzá. De persze a banki szektor mindezt letagadtatja, hogy ez a valóságban így lenne. Pedig így van kedves olvasó, nézzen csak körül a saját környezetében. Persze a tömegtájékoztatásban meg sunyiban keverik a bankokat a takarékpénztárakkal, nehogy a kivételesen még gondolkodni tudó delikvensnek valami szöget üssön a tompult fejében.
Normál esetben az országban lévő pénz mennyiségének csak a 10%-a ölt papírformát. A többi az csak számlapénzt, elektronikus pénz, tehát egy jel. A legnagyobb része jel, kisebb része számla és egy még kisebb része papírformát is ölt. Viszont mindez forgalomban van. A nyomda meg csak annyit állít elő, amennyire a hétköznapokban szükség van. Bár a legtöbb ember mai is a papírpénznek tulajdonít értéket. És ha hajlandóak egyesek továbbra is sötétek maradni.. Miről persze gondoskodnak nap mint nap, hogy ez így is maradjon, akkor ne csodálkozzanak, ha lebirkázzák őket, s mint barmok önként és bégetve mennek a vágóhídra. Mert elhiszik, hogy ennek így kell lennie.. És aki nem akar lökött maradni, hát tessék tanulni, a dolgok mögé nézni, s empirikusan tanulmányozni saját mikro és makro környezetünket.
Nemzeti kormányunk feladata a következő lenne. Pl. miden évben 20%-al lehetne emelni a fizetéseket, persze nem kölcsönből, gusztustalan kamatok kíséretében. Hanem. Mindenki megkapná a jelenlegi fizetését, plusz a maradék 20%-ot megkapná mondjuk „tallérban”. Ezt az állam bocsátaná ki és a bankoknak semmi közük sem lenne hozzá. Ezt a pénzt be lehetne váltani az önkéntesen megszerveződő magyar áruk boltjaiban. Tehát létre kell hoznunk egy olyan bolthálózatot, ahol csak magyar árút lehessen árulni és ezeket a termékeket csak „tallérért” lehetne megvásárolni. Magyar árúnak csak az minősíthető, melyben legalább 80% magyar munka van és magyar pénz. Ezt a pénzt viszont minden hónapban el kell költeni, különben elvész, lejár és kuka.
Egy másik változatban ennek a „tallérnak” az értéke havonta csökkenne, de alapvetően abban lennénk érdekeltek, hogy minél előbb elköltsük. Na de hol van az országban magyar árú? Hát? Ezek a szemetek tudatosan mindent leépítettek. Jelenleg előre megfontolt aljas szándéktól vezérelve 20 év alatt odáig degradáltak minket, hogy a hazai élelmiszeripar elveszítette önállóságát. Nem tudjuk magunkat ellátni elegendő mennyiségű élelmiszerrel és külföldi termékimportra kényszerülünk. Az elmúlt 10 év alatt a behozatalunkat megdupláztuk. Odáig jutottunk, hogy már paprikát, paradicsomot és fűszerpaprikát is külföldről vagyunk kénytelenek beszerezni a hazai termelők tönkrevágásának következtében. 9 cukorgyárunkból 8 bezárt és a szükséges cukormennyiség 60%-át külföldről szerezzük be. A hiányos sertéshús  eladás végett 50 milliárd forintot vesztettek a magyar gazdák az elmúlt 10 évben. Tejből 10 év alatt évi 300 millió literrel kevesebbet állítunk elő. 20 év alatt 40%-al csökkent az almatermelésünk. Így folyamatosan tesszük ki magunkat az általunk ismeretlen külföldi vegyszerek káros hatásának. Mert ugye velünk mindent meg lehet etetni, úgy ahogyan azt anno a németek gondolták dél-Amerikában. Mikor is, a náluk már betiltott vegyszert a hazai gyár továbbra is forgalmazta, majd külföldre eladta, s csak éppen arra nem gondolt, hogy ezt egy napon import termékként visszavásárolja. Majd szépen a profit oltárán számtalan német kisgyermek szenvedett maradandó károsodást, vagy halt meg a felelőtlen döntések végett. Tudják Önök, hogy hány ezer kilométert tesz meg egy árú, amíg az asztalra kerül? Több ezret, mely út alatt hetek telnek el, s a zöldségeket és gyümölcsöket olyan anyagokkal kezelik útjuk során, mely az egészségre bizony jelentős mértékben káros. Mindemellett a korai szüretelés miatt nem alakul ki az adott termék megfelelő vitamin és ásványi anyag tartalma. Tehát a korszerű táplálkozás mellett is mehetnek vitaminokat szedni, melyekben a különféle vivő és kristályosító anyagok, akár még jobban károsíthatják az Ön és kedves családja szervezetét, mint maga a permet, amivel az importárút útközben és a multik pultjain tartósítják.. Egyébként meg több tanulmány is készült arról, hogy a hazai lakosság szervezete sokkal jobban tudja hasznosítani a saját hazájában évszázadokon át termelt zöldségek és gyümölcsök ásványi anyag és vitamin tartalmát, mint egy külföldi vacakét. Az ok a genetikában keresendő. Mert ugye az É-i sarkon élő állatoknak is más tápanyagokra van szükségük a szervezetük megfelelő működéséhez, mint mondjuk egy szavannai antilopnak..  Na és akkor vajon mennyivel frissebb ez a hetek óta utaztatott árú, mint a hazai szedésű 2 napos? Vegyünk példát bortermelőinktől és hozzunk tudatos döntést, mielőtt a pénztárhoz fáradunk és fizetünk egy boltban. Jelenleg a boltok polcain 95%-ban csak magyar borokkal találkozunk.
Egyébként számtalan uniós országban előírás, hogy minimum 50%-ban hazai gyártású terméket kell a boltokban forgalmazni! És az adott termékből külföldi csak akkor szerezhető be, ha az adott értékesítési ponttól 100Km-es körzetben az nem megtermelhető. Ha nem, akkor is előnybe kell részesíteni a hazait, feltéve, ha az nem a hazai cég külsős partnere és ugyanúgy benn marad a pénz az adott országban.. Nálunk vajon miért nincsen ez? Pedig lehetne..
Hála az égnek a fentebb taglalt kedvezőtlen folyamatokat még visszafordíthatjuk.
Abban az esetben, ha továbbra is import termékeket vásárolunk, egyre jobban a háttérbe fog szorulni, s hamarosan teljesen leépül a hazai gazdaságunk. Így mások elérvén céljukat, egy totális élelmiszeripari függőséget alakítanak ki hazánkban, lásd, ahogy ezt az energiaszolgáltatással már megtették.
Sürgősen biztosítani kéne a magyar vállalkozóknak, hogy tallérban vehessenek fel hiteleket. Ezért a hitelért cserébe fel kell futtatniuk a mezőgazdaságot és a hazai könnyűipart. Így magyar pénzből lehetne fellendíteni saját gazdaságunkat külföldi hitel nélkül.
Tehát az állam segédletével a magyar vállalkozók kamatmentes hitelhez tudnának jutni. Majd ezek a pénzek szépen összegyűlnének a magyar bolthálózatokban és azokban az „elszámoló” házakban, amelyek nem bankok lennének, hanem néhány emberből és számítógépből állnának. Rajtuk keresztül futnának a számlák, maga a számviteli rész is itt bonyolódna. És innen bárkinek hitelt lehetne felvennie. Ha valaki meg nem tudná havonta elkölteni ezt a pénzmennyiséget, akkor betenné a számlájára az elszámoló házba. Ez a pénz egy évig mentesülne az elértéktelenedés alól.
Viszont ki lehet kölcsönözni magyar vállalkozónak. Tehát folyamatosa fel lehetne építeni vele egy olyan magyar belső keresletet, ami állandóan kapná a „tallért” a kormánytól. Mert ugye azt fizetéseként meg a nyugdíjaként kapná a honpolgár. Egyetlen egy gyenge pont jelenleg a hiányos hazai termékkínálat.
Ösztönözni kell a vállalkozókat, hogy „tallérban” adják a fizetést. Így egyre több valóban magyar és független pénz kerülne a gazdaságba, s idővel visszaállna az, ami a rendszerváltás és az unió miatt ezen idáig elpusztult. Újra helyreállna a mezőgazdaság, a növényolaj ipar, a gabonaipar, a cukoripar, stb.
Legfőbb cél egy olyan program kiépítése, melynek köszönhetően hazánkban egy duális pénzrendszer alakuljon ki. Így nem nyúlnánk ahhoz, amit a pénzkartell és hazai hálózata működtet, de kiépítünk helyette egy olyan pénzhelyettesítővel működő rendszert, ami a jelenlegi bankszektor nélkül fog működni. A kormánynak létre kell hozni egy pénzkartelltől független csoportot, hogy mindezt kidolgozza.
Ez az új duális pénzrendszer egy rakétaszerű lökést eredményezne a magyar gazdaságban, visszaépülne a fizetőképes magyar kereslet, s el tudnánk érni, hogy a magyar a magyarnak dolgozzon, és a magyar munka eredményét magyar ember élvezze. Mindezen folyamat új munkahelyeket teremtene, és függetlenné tenné az országot a jelenlegi rendkívül labilis, válságban lévő nemzetközi pénzrendszertől.  Ezen elképzelés valóra válása megerősítené az autonómiáját a magyar nemzetnek, valamint rendkívül népszerűvé tenné az új duális pénzrendszert bevezető kormányt. Bár ennek következtében a nemzeti kormány rendkívüli mértékben ki lenne téve a nemzetközi pénztőke rohamosztagainak, s a különféle kartellek cselszövésének.
Viszont nekünk, akik a magyar nemzet fennmaradásáért harcolunk, ebben a nehéz helyzetben a kormány mellett a helyünk. Tehát nem fogadjuk el megmásíthatatlan tényként, a médián és különféle csatornákon át felénk sugallott hazugságokat, hogy miért kell nekünk azonnal új kormány, és miért váltsuk le azt legkésőbb az elkövetkező választásokkor..
Le kell utánoznunk és a magyar viszonyokhoz kell alakítanunk azt a jelenleg is világviszonylatban és közgazdaságtanilag is legsikeresebbnek tartott helyi pénzt, ami nem más, mint a svájci Vir (ez a gazdasági szövetség rövidítését jelenti), ami immáron jó 80 éve működik. Itt a polgárok bocsátnak ki pénzt, mely egy kamatmentes pénz és ez olyan jól működik, hogy a svájciak tavaly a vásárlásaik felét Vir-ben bonyolították le! Így 2010-ben Svájcban 450 milliárd svájci franknak megfelelő értékű Vir forgalom volt. Ott lehet! Itt miért nincs még ez bevezetve országos szinten? De azért hazánkban is adódnak szép, de sajnos még csak helyi próbálkozások, pl. Soproni Kékfrankos, Balatoni Korona.
Hazánkban az országos szintű bevezetéséhez a jogi háttér adott. Ezt a jelenleg hatályos eu-s jogszabályok nem tiltják. Sőt, nálunk külön törvény van az elektronikus pénzhelyettesítőkre. Lényegében el kel tanulnunk a svájciaktól, hogy ezt hogyan fejlesztették ki, hogyan fejlődött és maradt fenn, valamint hogyan erősödött meg annyira, hogy megőrizhesse Svájc pénzügyi és gazdasági függetlenségét. Így Svájc többek közt a Vir-nek is köszönhetően szemrebbenés nélkül viselte el a 2008-as pénzügyi összeomlást. Hamarosan létre fog jönni hazánkban a Drábik János Új Pénz alapítvány, mely kezdeményezés célja a „Vir rendszer” hazai megvalósítása, melynek irányelve megtanítani a magyarokat, hogyan kell használni a pénzhelyettesítőket, a helyi pénzt. Idővel konkrétan adoptálva lesz hazánkban is a Vir rendszer. Így rengeteg magyar hitelhez fog jutni, kamatmentes pénzhez. A gazdasági fellendülésnek be kell indulnia ebben a nehéz helyzetben, hogy ne függjünk a teljesen kiszámíthatatlan nemzetközi pénztőkétől és az uzsorásoktól.
Bár csoda akkor történne, ha egy szép napon, mire felébredünk, eltűnnének a bankok. Vagy egy szép napon, amikor felkel a nap, egy határozott huszárvágással nem veszünk többé tudomást a bankokról. És a pénzhelyettesítőnek köszönhetően az élet ugyanúgy menne tovább, mint eddig, csak sokkal jobban. Így aki értéket állít elő, pl. fizikális terméket, vagy életfenntartó szolgáltatást, stb., az lépjen kapcsolatba azokkal, akik hasonlóan ebben az új rendszerben vannak, vagy lesznek Majd szépen rájön arra, hogy se bankokra, se az általuk előállított hitelpénzre, sem a kamatra az égadta világon semmi szükségünk nincsen! Mert a jelenlegi bankrendszer, úgy ahogy van fölösleges, az emberi élethez való hozzájárulása a nullával egyenlő.
A jelenlegi bankrendszer csak annyit csinál, hogy tőlünk elvesz és a globális pénzoligarhia számára elosztja a tőlünk „fondorlatokkal elkobzott” értékeket. Ez a mai rendszer kiiktatta az erkölcsöt, nem fogadja el az üzleti etikát, megtagadja az univerzális erkölcsöt és az emberiség egy részének lehetővé teszi, hogy az emberiség többséget gátlástalanul kizsákmányolja, a legszemérmetlenebb önzéssel fosztogassa. Tetszik nekik, ha ténykedésük eredménye a pusztulás, maga a halál, mert valós érdeke az, hogy ő fennmaradhasson és az emberiség létszáma a felére csökkenjen..
A legfontosabb lényegében az, hogy meg kell tanítani a népet, hogy hogyan használja a saját maga által kibocsátott kamatmentes pénzt, melynek a fedezete a munka, értelme és célja pedig, hogy a magyar élet megmaradhasson, mert sajnos minket hatmillióként szeretnének a nem is olyan távoli jövőben viszontlátni.
 
 
Hogy mindez egy fantazmagória? Mindenki döntse el maga. De ha netalántán az íróval megegyező gondolatai támadnának a kedves olvasónak, kérem vigyázzon! Mert mi nem, de könnyen lehet, hogy mások utána járnak.. Szóval kedves magyar társadalom, ébredj fel, térj magadhoz! Különben szarrámész, megdöglesz és véged!
 

Egy kis feladat a végére!
 
Kedves olvasó! Feltűnt önnek, hogy a bankok 6-8% közötti kamatot adnak az ön valós értéken előállított pénzére, ha egy évre leköti azt? Hát igen, milyen jól is hangzik.. Na de, miből is fizetheti ki a bank önnek ezt az elsőre most még „soknak” tűnő összeget? Kedves olvasó azért ne tessék megfeledkezni a kamatadóról sem. Tehát. Ön berakott 1 milkót és abban a tévhitben élt, hogy a papíron 80 ezrével ön nagyon is jól járt. Hát nem! És ha ön ráadásul bankba vitte a pénzét, a tetejében még gerjesztette is vele az inflációt. Most akkor hogyan is lehetett ez? Ön bevitte a misít, a bank talán azt „elvitte” az MNB-hoz, ahol is kapott érte 11%-ot. Maga meg most kap 8-at mínusz kamatadót. Vagy a másoktól beszedett kamatokból fizeti ki önnek, ami szintén inflációnövelő hatással bír. Végeredményképpen sehogyan sem járunk jól. Sajnos az ön kamatát a bankok hazánkban általában nem befektetésekből fizetik ki. A pénzpiaci alap már más tészta lenne, mely viszont kockázatos. Hanem közvetetten az ön saját adójából az állami adósságszolgálaton keresztül. Így ha ön abban a tévhitben él, hogy egy év múlva vásárlóértéken is több pénze lesz, nem csak összegben, hát nagyon téved! Mert mint tudjuk a kamat maga az infláció és az ön „hozamát” a bank az ön előzőekben befizetett adójából finanszírozza. Így maga végett az országban egyazon értékre vetítve 11%-al több mennyiségű pénz terült el ugyanarra a mennyiségű árúra. Akkor ezek után önnek, persze csak a saját maga felelőtlen döntése végett, közvetve többe kerül a víz, a villany, a benzin és minden egyéb, mert ugye az államnak ezt a pénzt valahonnan elő kellett teremtenie. Amit előteremthet az ön adóiból, vagy vehet fel hatalmas pénzeket óriási kamatra külföldről, s ön kedves olvasó és bárki más, aki ebben az országban van, napról napra rosszabbul fog élni. Egyszóval miután a megoldást kilökte az agyuk, tessék nekem elgondolkodni azon mit is tesznek, hogyan teszik azt, mert jelenleg minden irányból befolyásolván könnyedén maguk és szeretteik alatt vághatják a fát..
 

További szép napot!
És tessék folyamatosan bővíteni ismereteik tárházát, mert különben tényleg végünk lesz!
 
~K. the K.~