Hírlevél
Partnereink
    Vissza

    Alkoholfogyasztási szokások és a párkapcsolatok összefüggéseinek vizsgálata

    hozzáadva: 2017.01.23 13:48szerző: Bruce_Seven
      
    Kutatásom során a felnőttkori alkoholizmust vizsgálom. Kérdés az, hogy van-e összefüggés a párkapcsolat és az alkoholfüggőség között. Cél, hogy kimutatható legyen, a rossz párkapcsolat is alkoholizmushoz vezethet. Szeretném, ha világossá válna, hogy a társas együttlét is lehet kiváltó oka a felnőtt kori alkoholizmusnak. Azért ezt a témát választottam, mert rá szeretnék világítani egy fontos ok-okozati összefüggésre, melyhez segítségül hívom a rendelkezésre álló szakirodalmat. Segíteni szándékozom azokon, akik a téma által érintett terület rabjai lettek.

    Berne (1984) svájci pszichiáter szerint az alkoholista és családja egy játszma része, ahol az alkoholista a főszereplő, a családtagok pedig vegyes érzésű mellékszereplők.
    Feltételezem, hogy az ellentétes nemek közötti konfliktusok, ki nem mondott dolgok, vélt, vagy valós sérelmek, a kölcsönös meg nem értés és a párkapcsolati függés következménye maga az alkoholizmus is lehet. Ezen feltételezés alátámasztásra a megjelent publikációk és a környezetemben élő egyének számára feltett kérdések és egy kidolgozás alatt álló kérdőív adhatják meg a választ, szolgálhatnak egyféle tájékozódási vizsgálatként az adott témában, továbbá a már létező statisztikák is segítségemre lesznek.
    A valós kutatási eredményhez elengedhetetlen a megkérdezett egyének őszinte válasza, és fontos az is, hogy ne tudják pontosan, mire mennek ki a kérdések, mert így biztosabb választ adhatnak azáltal, hogy nincsenek befolyásolva a kimeneteli cél tudatával.
    A létező, általam fellelt irodalom tekintetében Berne (1984) volt segítségemre, mely elmélet az emberek közötti interakciók tekintetében érvényesíthető az alkoholista családok vonatkozásában.
    Egy online tanulmányban leírják, hogy az alkoholizmus gyógyításában, ugyanolyan fontos szerepe van a családnak, mint annak kialakulásában.
    (Hivatkozás: http://www.learn-about-alcoholism.com/alcoholism-and-marriage.html)
    Kutatásaim során azt találtam, hogy az általam felvetett témában, nem áll rendelkezésre elegendő forrás. A legtöbb esetben az irodalom, magát az alkoholizmust már kész tényként kezeli, annak következményeit boncolgatja. Szerintem figyelmen kívül hagyja a prevenciót. Nem az elkerülés lehetőségeinek tükrében vizsgálja azt, hanem kialakult kórképében próbál segíteni rajta, amiről tudjuk, hogy a legtöbb esetben nem nagyon lehet. Rengeteg cikk és tanulmány íródott, vizsgálat készült az alkohol társadalomra, munkára, társas életre, egyénre gyakorolt romboló hatásairól, de annak kialakulásáig vezető rögös utat, évekig tartható folyamatokat, nem sűrűn vizsgálták.
    Benesch (1999) azt állítja, hogy szorongást keltő és értelmét vesztett környezetben abúzus lép fel, ami egyfajta magatartászavar. Maga az alkoholizmus is egyfajta abúzus, mely elhárítási kísérletnek számít „Az olyan irracionális személyiségveszélyeztetés során, mint amilyen a remény- és érdeklődésvesztettség, a biztonság miatti szorongás, a be nem vallott alárendeltség elfedése, a depresszió álcázása”.(Benesch, 1999, 277) Ezekben a sorokban igazolni látszott feltételezésem, hogy akár egy párkapcsolati kóros alá-fölé rendeltségi viszonyból, a családi légkörben rejlő szorongástól, a partner iránt érzett kölcsönös apátiából, kialakult depressziótól fakadóan, az alkoholhoz nyúló fél a szer használatában látja a kiutat, magát a megoldást, kvázi a rossz családi és partneri légkör, egyenes utat mutathat az alkoholizmus irányába.
    „Az emberi érzelmi kapcsolatokban megjelenő függőség lehet részleges (parciális) vagy teljes (totális). A gyermek függősége az őt tápláló, gondozó felnőttől teljesen természetes, ugyanakkor a felnőttek is gyakran ragaszkodnak (à fixáció) bizonyos gyermekkorra jellemző élménymintákhoz. Az ilyen függőségi kapcsolat jellemzője, hogy az egyik fél úgy érzi, képtelen lenne a partnere nélkül létezni, és mindent elkövet a kapcsolat fenntartása érdekében, vállalva még akár a megaláztatást vagy a szenvedést is.” (Schmindbauer, 2001, 92-93) Következtetésképpen és a személyes tapasztalataim alapján ez a fajta beteges függés, és a se veled se nélküled életvitel is kiváltó okai lehetnek az alkoholba való menekülésnek.
    Egy húszezer házaspárt bevonó, alkoholfogyasztási szokásokat és az ezekhez köthető viselkedési zavarokat felmérő kutatás kimutatta, hogy a sok ivásnak könnyen válás lehet a vége. A kutatás kiterjedt az alkoholfogyasztáshoz köthető viselkedési zavarokra, a nyugtalanságra, a stresszre és az idegességre is. Majd másfél évtizeddel később a kontroll a következőket mutatta ki. A párkapcsolatok alatti egyoldali ivás esetében több volt a válások száma, mint a mindkét fél esetében történő rendszeres alkoholfogyasztásnál. A házasságban egyedül alkoholizáló nők esetében a válások száma háromszoros volt. Az egyedül ivó férjeknél ez a szám másfélszeresre volt csak tehető. A kapcsolatban történő ivások esetén, az egyoldalú ivás jobban ront a helyzeten, mint az egységes alkoholfogyasztás. Bár az alkohol köztudottan tönkreteszi a párkapcsolatokat és az eltérő szeszfogyasztással járó viselkedésforma is romboló hatású szokott lenni, nem szabad csakis az alkoholt hibázatni. Mert a valódi okok között ott szerepelnek az egyéni kompatibilitási problémák és a közös hang megteremtésének a képtelensége, valamint az alkohol párkapcsolatban való jelenlétének a tűrése. Iris Krasnow professzor, aki párkapcsolatokra és személyes fejlődésre specializálódott az évek során, szintén említést tesz arról, hogy maga a hiányos párkapcsolati érintkezés, a nem megfelelő kommunikáció a legnagyobb probléma amellett, hogy az ilyen szituációkban lévő egyének nem szánnak időt partnereikre, a partnerrel való saját kapcsolatuk ápolására, hanem irányítani akarják őket a közös megoldás helyett a fennálló problémában.
    (Hivatkozás:http://www.menshealth.hu/best-life/53388-tonkreteszi-az-alkohol-a-hazassagodat-nk )
     
     
    KUTATÁSI RÉSZ
     
    Kutatásomban az alkoholfogyasztási szokásokat szándékozom vizsgálni a párkapcsolatok összefüggéseivel. A kutatási terv részeit Szokolszky (2004) alapján állítottam össze. Kutatásom célja, annak megállapítása, hogy a nem működő párkapcsolat is vezethet-e alkoholizmushoz. Témafelvetésem elsődleges oka, hogy környezetemben sok alkohol problémákkal küszködő egyén található, mely személyek többsége rossz párkapcsolatban él. Tapasztalataim alapján, a rossz párkapcsolatban élő barátaim és ismerőseim, gyakorta alkoholhoz nyúlnak, mint afféle megnyugváshoz. Közvetlen környezetemen kívül, annak tág ismeretségi körében is gyakori a rendszeres ivászat, férfi és női szinten egyaránt. Generációkon átívelő alkoholfogyasztást látok, melynek mértéke, sajnos nemtől, kortól és társadalmi helyzettől egyaránt teljesen függetlennek tekinthető. Kutatásommal szeretném beigazolni, hogy nem csak a mai értelemben vett sztereotípiák okozhatnak alkoholfüggőséget, hanem maga a párkapcsolatban töltött évek is vezethetnek ezen idáig.
    Mivel hazánkban egy fő, átlagosan évi 12 liter tiszta szeszt fogyaszt, a hazai alkoholbetegek száma hivatalosan fél millió, nem hivatalos becslések szerint meghaladja a lakosság lélekszámának a 10%-át, a helyzet problémásnak tekinthető. Az alkoholizmus 16-18 éves korban kezdődik, 30-49 éves életkorban tetőzik, majd 50 év felett csökken, mely időintervallum után, már jelentős mértékben egészségkárosodás, egzisztenciavesztés és párkapcsolati válság alakul ki. Aki kontrollvesztés ténye mellett iszik, alkoholfüggésbe kerül, azt már hivatalosan is alkoholistának lehet nevezni.
    „Az alkoholizáló ember az alkoholfogyasztás szerepét és veszélyét elfojtja magában. Abban a hiedelemben él, hogy bármikor abba tudja hagyni az ivást, az alkoholt kontrollálni tudja… Csökken a szociális érdeklődése, emberi kapcsolatai egyre inkább romlanak, beszűkülnek. Az alkoholista egyre kevesebbet ad magára, partnerére mind kevésbé figyel, ezért megromlik a házassága és a családi élete is. Csökken a szexuális teljesítő képessége, képtelen megfelelni házastársi és családi szerepeinek, jellemzően féltékennyé és durvává válik, megjelenik az agresszió. Egyre több konfliktusa támad, ami újabb alkalmat ad az ivásra.” (Hivatkozás: http://www.szentesdrogamb.hu/alkohol.htm)
                A fentiek tükrében is látszik, hogy fő problémaként, újfent csakis maga az alkohol fogyasztása van feltüntetve, és ebből vonódik le a konzekvencia, mint egyfajta eredmény. Szerintem meg maga az alkoholizmus az-az eredmény, és az azzal járó problémák, maguk a mellékhatások. Mely mellékhatások kialakulása, egy adott közegben, akár alkoholfogyasztás nélkül is fennállhat. Mivel az alkoholizmus, mint eredmény, önmagában következmény, egy hosszú folyamat szomorú állomása, tisztában kell lennünk a kiváltó okokkal, melyek nélkül a mellékhatásokat sem leszünk képesek megfelelő módon kezelni! Tehát, ha a kapott válaszokból kiderül, hogy a párkapcsolat és a negatív családi élet, nem játszik ok-okozati szerepet a megkérdezettek szerint az alkoholizmus kialakulásában, akkor sajnos a hipotézisünk nem nyer tanúbizonyságot, tudni, fogjuk, hogy az alkoholizmus kiváltó okait nem a párkapcsolati viszonyok közepette szükséges keresgélni.

     
    KUTATÁSI MODELL

     
    Vizsgálati modell az alkoholizmus és a párkapcsolat összefüggésére (Saját szerkesztés)


    HIPOTÉZIS
     
    Hipotézisem szerint a rossz párkapcsolatban élő egyénekből nagyobb valószínűséggel válik alkoholista, mint a jó párkapcsolatban élő társaikból.
    Az alkoholfogyasztás férfiak körében való nagyobb társadalmi elfogadottsága végett, az erősebbik nem tagjai, „hivatalosan is” könnyebben válhatnak alkoholistává, mint a gyengébbik nem képviselői.
    A nemek közötti különféle ellentétek, a kölcsönös függés, a tudatos, tudatalatti közös játszmák, kiváltó okai lehetnek az alkoholizmusnak.
    A partneri viszonyokban kialakuló kölcsönös meg nem értés hatására, az alkoholizáló fél, hasonló élethelyzetben lévő egyének körébe „menekül”, minél távolabb saját párjától.
     
    MÓDSZER
     
    Kutatásomban feltevéseim megválaszolása céljából kérdőívet készítek, melyet online és papír alapon fogok kitöltetni. A felmérés mindkét esetben, teljes mértékben anonim. Legalább 50 fős mintával szándékozom dolgozni, hogy értékelhető eredményt is kapjak. A nemek eloszlásának egyensúlyban tartása érdekében érdemes lenne, ugyanannyi férfivel és nővel kitölteni a kérdőívet. A vizsgálatban résztvevők alsó korhatára 18 év. Lényeges kitétel, hogy ez egyén párkapcsolatban is éljen. A kérdőívben előre láthatólag 30 darab alkoholfogyasztásra, párkapcsolatra és életvitelre vonatkozó kérdést szeretnék feltenni, melyeket a kitöltő személyeknek egy 1-5-ig terjedő skálán kell értékelniük aszerint, hogy mennyire ért egyet az adott állítással, mennyire tekinti azt magára vonatkoztathatónak. A kérdésekre kapott válaszokat, százalékos és számszerű arányokat is mutató grafikonok által áll szándékomban kiértékelni, természetesen az egyes kérdéskörök tekintetében.
    A teszt első felében az alkoholfogyasztási szokásokra, a párkapcsolatra, annak viszonyaira, majd az előbbiekből adódó társas életbeli alkoholfogyasztásra, annak színhelyeire, a második felében pedig, a már kialakult alkoholfogyasztásból fakadó saját párkapcsolat értékelésre és végül az alkoholizmushoz vezető vélt, vagy valós okok feltérképezésével kapcsolatos információkra vagyok kíváncsi. Az alkoholfogyasztási, társas és párkapcsolati viszonyok tekintetében, kaphatunk egy képet arról, hogy a kérdőívet kitöltő egyén, hogyan látja az alkoholproblémáit, tulajdonít-e annak kialakulásában jelentős szerepet párjának, vagy csak az egyéb helyeken megért érzésekhez való ragaszkodást, esetelegesen a saját genetikáját tartja felelősnek a kialakult helyzetéért.

    MÉRŐESZKÖZÖK
     
    Az elemzéshez az SPSS statisztikai módszert használom. A feltett kérdéseket és a rájuk adott pontszámokat korreláltatom egymással. A kapott eredmények vizsgálatánál külön hangsúlyt fektetek a bevallott elfogyasztott alkohol mennyiségére, a „tett”/alkoholfogyasztás színhelyére, az alkoholt fogyasztó fél partnerhez, saját párkapcsolatához való viszonyulásra, az esetleges vélt életesemények, s a családi örökletességek befolyásoló hatására, a közvetlen környezetben élő családtagokból fakadó lehetséges alkoholfogyasztásra és a bódult állapotban lévő felgyülemlett agresszió levezetésére, valamint a vélt, jövőben előre vetíthető félelmek alkohollal való oldásának bekövetkezésének valószínűségére.
     
    ELJÁRÁS
     
    A kérdőív kitöltése és a kutatási terv vizsgálati eredményei anonimek maradnak, melyről a vizsgálatban résztvevők tájékoztatva lesznek. A tájékoztatás szóban, az online kitöltés esetén pedig írásban fog megtörténni. A vizsgálatok során etikai kérdések nem merülnek fel.



     
    KÉSZÍTETTE: H. Balázs

    IRODALOMJEGYZÉK
     
    Benesch H. (1999). Atlasz Pszichológia. Gyoma: Athenaeum Kiadó, 277.
    Berne E. (1984). Emberi játszmák. Budapest: Gondolat Kiadó, 42-53.
    Schmindbauer W. (2001). Pszichológiai Lexikon. Győr: Holnap Kiadó, 92-93.
    Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó, 326-345.
     
    EGYÉB FORRÁSOK
     
    Szentesi Addiktológiai Gondozó és Drogambulancia: http://www.szentesdrogamb.hu/alkohol.htm
    Men’sHealth:http://www.menshealth.hu/best-life/53388-tonkreteszi-az-alkohol-a-hazassagodat-nk
    Learn-About-Alcoholism.com:http://www.learn-about-alcoholism.com/alcoholism-and-marriage.html



     



    ugrás az oldal tetejére