Hírlevél
Partnereink
    Vissza

    Hallásártalmak, zaj okozta megbetegedések

    hozzáadva: 2012.06.08 15:14szerző: Bruce_Seven
      
    Napjainkban egyre több helyen alkalmaznak gépeket. Az embereket helyettesítő gépek sajnos zajosak, ugyanakkor elengedhetetlenek számunkra. Vannak olyan ipari folyamatok, ahol ezeknek a gépeknek a használata számunkra elengedhetetlen. Így hát az ember nem képes kikerülni a munkahelyi gépek zaját, sem otthon sem pedig, a munkahelyén. Zajforrásként tartunk számon minden olyan irodai, háztartási és egyéb ipari tevékenységekkor használatos gépezetet, melyek a használatuk során önmagukból hangot bocsátanak ki. Az ezen eszközökkel történő munkavégzés során egy bizonyos időtartamot elérve részleges, vagy maradandó halláskárosodás alakulhat ki. Ezen zajártalmak ellen különféle védőeszközökkel védekezünk. De sajnos a modern védekezési technológiák ellenére ma Magyarországon a húsz év alatti lakosság 50%-a halláskárosult lett.

    Az elején gyorsan a tartalmi rész elkezdését megelőzően tisztázzunk néhány fontos dolgot és alapfogalmat!

    - A hangnyomás mértékegysége a dB.
    - A hallható hangok intervalluma 20 és 20.000Hz közé esik.
    - Az emberi fülben a szőrsejtek fogják fel a hangokat.
    - A hangfertőzést behatási időben vizsgáljuk. Mi maximum 85dB lehet 8 órán keresztül! Ennél hosszabb időn át történő behatás már káros a fül számára. 140dB feletti hanghatásnál már beállhat a süketség állapota.
    - Létezik egyfajta vezetéses halláskárosodás, amikor a hanghatás nem jut el a belső fülig. És létezik egyfajta percepciós halláskárosodás, ami általában a munkahelyi halláskárosodásnak felel meg. Ez sajnos mind a két fület érinti.
    - Maga a hallásfáradás az, nagy intenzitású hosszan tartó zaj hatására alakul ki. Itt a szőrsejtek energiája és oxigénellátása csökken. Elfáradnak a szőrsejtek. Ez a károsodás reverzibilis. Ilyn esetekben először a fül a magas hangokat veszíti el, de 16 óra regenerációs idő elteltével a probléma megszűnik.
    - Az akut akusztikus trauma akkor következik be, ha a fület 125dB felett pillanatnyi hatás éri. Ha a fül regenerációs ideje alatt még egy hanghatás behatás történik, akkor a fül károsodik. Ez a folyamat irreverzibilis, amit PTS károsodásnak nevezünk.
    - A dörejártalom az egy, egyszeri nagy intenzitású hanghatás, amely légnyomás kíséretében történik. Például a robbanásból adódó légnyomás miatt.
    - Az ipari zaj, a diszkó, és a walkman is okozhat krónikus akusztikus traumát. Ez a betegség akkor alakul ki, ha a folyamatos behatás időtartama meghaladja az öt évet. Ilyenkor a károsodás visszafordíthatatlan.
    - A zajcsipke 30dB. A fokozott expozíció 4-6Hz. A halláskárosodás pedig akkor alakul ki, ha 250Hz-2KHz között a halláscsökkenés meghaladja a 30dB-t.
    - Bizonyos munkahelyeken zajméréseket kell végezni. Ez egy fix mérés. Ilyenkor zajtérképet kell készítenünk.
    - A munkahelyi zaj hatására az alkalmazott teljesítménye csökken, a szervezetében pedig egyensúlyzavarok léphetnek fel és ingerlékennyé válhat. A zajártalom tüneteiként magas vérnyomás, frusztráltság, fekélybetegség és folyamatos levertség figyelhető meg. Miknek orvosolásakor a pácienst ki kell emelni az adott környezetből és ha a károsodás még reverzibilis, akkor hagyni kell felépülni, ha nem, akkor viszont hallókészüléket kell javasolni számára.
    - Maga a zaj okozta halláskárosodás az a magas frekvenciák felé fokozódó percepciós típusú halláscsökkenés, mely bizonyíthatóan a munkahelyi zajexpozíció (hangtrauma) hatására alakul ki és a halláskárosodás kialakulásában egyéb sorsszerű megbetegedés nem játszott szerepet. Ez kialakulhat akkutan, vagy krónikusan.

    Az ártalmat kiváltó tényezők:

    - akut hangtrauma: egyszeri nagy intenzitású, 125dB feletti zaj, vagy zaj és légnyomás (dörej)
    - krónikus hangtrauma: határérték Lex 87dB-t meghaladó, tartós, az expozíciótól függő évekig vagy évtizedekig tartó zajterhelés

    Kockázati tényezők

    - nem zaj eredetű belsőfül megbetegedések, keringési zavarok, oxigénhiányos állapotok, ototoxikus anyagok, zaj és rezgés közötti kölcsönhatás

    A zaj okozta ártalomnál a következő tünetek figyelhetők meg

    Akut zaj vagy dörejártalom esetén féloldali halláscsökkenés és fülfájdalom alakulhat ki, a fülből váladék ürülhet.
    Ha az adott sérülés nagyobb mértékű, akkor egyensúlyzavar léphet fel.
    Krónikus zaj hallatára fejfájás, nyugtalanság, alvászavar, fülzúgás és szédülés jelentkezhet. Az alkalmazott szervezetében a műszak végére átmeneti hallásromlás léphet fel, mi másnapra megszűnhet.
    Fülvédelem nélkül az évek során a magas frekvenciákat hallva (3-6 kHz), maradandó halláscsökkenés alakulhat ki, mit mi zajcsipkének nevezünk. Ez esetben állandósulhat a fülzúgás. Ez nem okoz az emberben beszédértési zavart és csak audiometriális vizsgálattal mutatható ki az elváltozás mértéke. Viszont évtizedek alatt ez a halláscsökkenés a beszéd frekvenciák felé terjedve (ez 500 és 2000 Hz közötti tartományt jelent), beszédértési zavart  okozhat.

    Maga a betegség a következőképpen írható le

    Akut zajártalomnál általában féloldali percepciós vagy kombinált típusú halláscsökkenés alakul ki. Ez a középfül és a belsőfül struktúrájának a károsodása miatt következik be. Károsodhat maga a hangvezető rendszer is. Tehát a középfülben kisebb nagyobb membrán szakadások lehetnek és a középfül bevérzése is előfordulhat.
    Nagy erejű robbanásnál a Corti-szerv, illetve a szőrsejtek is károsodhatnak. Leszakadhat a membrana basilaris, és a fülben lévő folyadékrendszer is károsodhat.
    Krónikus zaj hatására a belső fül Corti-szervének a szőrsejtjei károsodnak. Ennek első jele a szőrsejtek megduzzadása és szétesése. Előbb a külső szőrsejtek, majd a belső szőrsejtek, a támasztósejtek, a stria vascularis sejtjei, maja a ganlion spirale idegsejtjei károsodnak. Aztán végül a membrana basilaris kötőszövetes állományával együtt elpusztul a Corti-szerv. Itt először a magas frekvenciák területére korlátozódó percepciós halláskárosodás alakul ki. Mely szimmetrikus halláskárosodás. Ez sajnos az expozícióval arányos mértékben ráterjed a beszédfrekvenciák tartományára is.

    A betegség jellemző tünetei a következők

    - fülzúgás
    - az expozícióval arányosan, fokozatosan kialakuló, szimmetrikus, percepciós típusú hallás csökkenés
    - fokozatosan kialakuló beszédértési zavar
    Sajnos a halláskárosodásra a genetikánk nincs kihatással. Az ellenkezőjét még eddig senki sem bizonyította. 
    A magyarországi halláskárosultak száma szerencsére folyamatosan csökken. 1982-ben 624 megbetegedést jelentettek a hivatalosan bejelentett 1162 fokozott expozíciónak kitett személyek köréből. Míg 2005-ben a 179 fokozott expozíciónak kitett személyből csak 65-nél volt kimutatható megbetegedés.
       Az akut zajártalom sajnos bármely életkorban előfordulhat. A krónikus zaj okozta hallás csökkenés, mely már a beszéd frekvenciát is érinti általában az 50 év felettieknél fordul elő.  A nők kevésbé érzékenyek a zajra, mint a férfiak. Mivel a férfiak dolgoznak többet zajexpozícióban ezért az ő körükben nagyobb a halláskárosultak száma.
       A munkavállalón a munkába lépése előtt kötelező jelleggel hallásvizsgálatot kell végezni, ha a munkakörében őt 85dB-nél nagyobb hanghatás éri. 80dB-nél is kérhet vizsgálatot a munkavállaló. Magát az audiológiai vizsgálatot a zajexpozíció után minimum 16 órával kell elvégezni.
       Az anamnézis során fel kell tárni, és rögzíteni is kell a régi zajos munkahelyeit. Az ott eltöltött időt, az előző fülészeti betegségeit, műtéteket, fülészeti panaszokat és a családban előforduló esetleges halláscsökkenéseket. Itt különös figyelmet kell szentelni az örökletes nagyothallásra. Fel kell tárni a dolgozó egyéb betegségeit. Pl. volt-e koponyasérülése, agyi keringési zavara, vagy cukorbetegsége, esetleg dohányzik-e az illető.
       A szürőaudiometriás vizsgálat előtt ostoscopos vizsgálattal meg kell állapítani, hogy a hallójáratban nincs-e cerumen. Ha van, akkor az a vizsgálat előtt eltávolítandó.

       A kötelezően elvégzendő hallásvizsgálatok a következők

       Ide a laboratóriumi, a képalkotó és az egyéb vizsgálatok tartoznak. Az egyéb vizsgálat lehet szűrőaudiometriás vizsgálat, mikor egy 50dB alatti zajszintű helységben 250, 500, 1000, 2000, 4000, 6000 és 8000hz-es frekvenciákon meghatározzák a légvezetéses hallásküszöböt.
       Létezik egy úgynevezett differenciált diagnosztika, aminél az audiológiai szakvizsgálat során meg kell állapítani a halláscsökkenés okát és mértékét. Ezt a vizsgálatot az audiológus szakorvos végzi el.
       Vannak még kiegészítő diagnosztikai hallásvizsgálatok, ahol audiometriás vizsgálatot kell végezni, abban az esetben, ha a halláscsökkenés bármely frekvencián eléri a 25dB-t. A dolgozó munkaalkalmassági véleményezése, csak ennek a vizsgálatnak az eredményének a tudatában történhet.
       Ha az alkalmazottunk halláskárosodást szenved, akkor őt a megbetegedésével együtt egy fül-orr-gégész szakorvosra bízzuk. Ha nála foglalkozási eredetű halláskárosodás figyelhető meg, akkor őt kártalanítani és esetlegesen rehabilitálni is kell.

    Zajexpozícióban a következő esetekben nem foglalkoztatható a munkavállaló

    - ha a családban örökletes nagyot hallás fordult elő.
    - ha a halláscsökkenés mértéke eléri a 25dB-t
    - ha a beszédfrekvenciákon vagy az 1000-4000Hz-n a percepciós típusú, egyéb belsőfül eredetű halláscsökkenés mértéke eléri a 25dB-t
    - ha a balesetveszélyes munkakörben a légvezetéses küszöb mindkét oldalon eléri a közepes fokot
    - ha stapedius reflex kiesésével járó hallásjavító műtét utáni állapotban van
       Az időszakos vizsgálatok során ki kell venni a zajexpozícióból azt a munkavállalót, akinél a két vizsgálat közötti időben a beszédfrekvenciák átlagán a hallásromlás eléri a 10dB-t.
       A munkavállaló baleseti járadékra jogosult, ha a munkaképesség csökkenés a foglalkozási eredetű halláskárosodásból eredően eléri a 16%-ot. Tehát fontos a foglalkozási eredetű halláscsökkenés kialakulásának a nyomon követése.
       Fokozott expozíciónak nevezzük azt, amikor a munkahelyi zajhatás eredményeként a hallásküszöb értéke csontvezetéssel mérve a 4000Hz-en mindkét fülön eléri vagy meghaladja a 30dB-t.
       A dolgozó egyoldali halláskárosodása csak abban az esetben lehet a bejelentés alapja, ha a munkahelyi expozíciós vizsgálat bizonyítottan egyoldali zajhatást igazol.
       A fokozott expozíciókat be kell jelenteni. Ezeket az eseteket regisztrálni kell, azért, hogy megelőzzük a további halláskárosodásokat.
       A két fül között lényegesnek mondható, 10dB-t meghaladó eltérés nem lehet.

    A halláskárosodás a következő esetekben számít foglalkozási eredetűnek

    - ha az expozícióval arányosan fokozatosan alakult ki
    - ha a hallásromlás bizonyítottan a munkaviszony fennállása alatti zajexpozíció hatására alakult ki
    - ha az audiometriás lelet eredménye alátámasztja a zaj okozta halláskárosodásra jellemző elváltozás jelenlétét
    - ha a munkahelyen a hallás védőeszköz zajcsökkentő mértékét figyelembe véve a határérték 87dB feletti zajexpozícióként igazolható
    - ha a halláscsökkenés kétoldali, percepciós típusú és szimmetrikus
    - ha a munkavállaló expozíciós ideje fokozott expozíciónál az 5 évet, foglalkozási betegségnél a 10 évet meghaladta
    - ha a munkahelyen kimutatható a kóros hangosság-fokozódás
    - ha minden egyéb, a belső fület károsító tényező kizárható
       A foglalkozási eredetű halláscsökkenés megállapításánál csak a csontvezetéses küszöb vehető figyelembe, mivel a zaj a Corti-szervet károsítja. A kombinált típusú halláscsökkenés esetén a légvezetéses hallásvesztés nem számítható be a foglalkozási eredetű halláscsökkenés mértékébe. Mivel a foglalkozási eredetű halláskárosodás huzamosabb expozíció következtében alakul ki, a betegség észlelése nem minden esetben a kialakulásáért felelős munkahelyen történik meg.
       A halláskárosultak rendszeres ellenőrzése nem szükséges, mivel miután a munkavállalót kiemelték az adott expozícióból, az állapota nem romlik tovább. Ha netalántán mégis, akkor ez nem az elszenvedett zajexpozíció következménye.
       A foglalkozás-egészségügyi halláskárosodás kialakulásának megelőzését szolgálják a munkahelyi zajcsökkentés érdekében végzett műszaki intézkedések és az egyéni zajvédelem mellett az előzetes, az időszakos és a soron kívüli munkaköri, orvosi alkalmassági vizsgálatok.

    A foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai a következők

    - a dolgozók felvilágosítása
    - a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése
    - a fokozott expozíció és a foglalkozási megbetegedések bejelentése
    - a munkahelyek higiénés ellenőrzése
    - a hallásvédelmi eszközök használatának megtanításában való közreműködés és a viselésüknek az ellenőrzése
       Az előzetes alkalmassági vizsgálat során a hallásvizsgálatot a munkavállaló kérésére el kell végezni, ha a munkahelyi zajszint 8 órás munkaidőre vonatkoztatva meghaladja a Lex80dB-t. Ezt a vizsgálatot kötelezően el kell végezni, ha a munkahelyi zajszint meghaladja a Lex85dB-t.
       Lehetséges szövődményként kialakulhat a halláskárosodás mértékével arányos beszédértési zavar, mely gyógyszeresen nem, sajnos csak hallókészülékkel javítható. A zajexpozíció megszüntetésével a további progresszió megelőzhető. A korral járó és egyéb betegségek miatt kialakuló halláskárosodás viszont további romlást okozhat.

    Az esedékes orvosi vizsgálatokat a következőképpen kell időszakosan elvégezni

    - 100dBAeq zajexpozíció felett évenként. Halláspanasz esetén, soron kívül.
    - 91-100dBAeq közötti zajexpozíció esetén kétévenként. Halláspanasz esetén, soron kívül.
     
    - 86-90dBAeq közötti zajexpozíció esetén négyévenként. Halláspanasz esetén, soron kívül.
    - 81-85dBAeq közötti zajexpozíció esetén négyévenként. Halláspanasz esetén, soron kívül.
     
    Remélem sikerült új ismeretekkel bővítenem tudásuk tárházát, s ezek után a jövőben, jobban oda fognak figyelni, hogy elkerüljék a részleges, vagy súlyosabb esetben a maradandó halláskárosodást..


    ugrás az oldal tetejére