Az alkoholizmus és az alkohol addikció, mint probléma a társadalomban

-Az alkoholizmus és az alkohol addikció, mint probléma a társadalomban-
(1. fejezet)
 

   Mint már a címből is sejthető, témám egy a mai társadalmat érintő szociális jelenség az alkoholizmus. Első részben felvázolom az alkohol okozta betegségeket, majd később egy társadalmi csoport által gyakorolt életviteli formát fogok bemutatni. Az alkoholizmus egy égető probléma a mai társadalomban. Bár ugyanakkor jelentős állami bevétel is egyben. Meglátásaim szerint az állam inkább a szeszesitalokból bejövő pénzekre összpontosít. Ez által hanyagul figyelmen kívül hagyja az általa társadalomban okozott jelenség egyre szélesebb körökben történő elterjedését, mit mi alkoholizmusnak hívunk.   
 
   Sajnos az alkoholizmus a mai világban az egyik legsúlyosabb társadalmi problémává nőtte ki magát az egész világon. Akárcsak máshol a lakosság számára kivetítve az alkoholisták aránya Magyarországon is igen magas és ezzel az éppen aktuális vezető pozíciók egyikét töltjük be a hasonló problémákkal küzdő társadalmak táborában.
Az alkoholisták körében, akárcsak a drogosokéban lényegesen nagyobb a pszichiátriai betegségek kialakulásának lehetősége és egyben aránya, mint az egyéb betegségeké.
Ma Magyarországon egyre jobban megfigyelhető a fiatalok korai mértéktelen alkoholfogyasztása, ami később a 30-as éveik közepére nagy valószínűséggel alkoholfüggőséggel fog büntetni. A túlzott alkoholfogyasztás eddig csak a férfiakra volt jellemző, de mára a nők is kiveszik a részüket a „jóból”. Bár a nők nyíltan nem vállalják alkoholfüggőségüket, mégis számuk szép számban növekszik. Ők a férfiakkal ellentétben általában zugivó szerepkörben tetszelegnek.
A hivatalos adatok alapján az ország alkoholistáinak aránya a férfiak és nők körében 4:1. A nem hivatalos adatok viszont 50-50%-os nemi megoszlást feltételeznek.
Mint már említettem, a nők zugivók, s körükből általában az oktatók, az irodisták, a pszichiáterek és az elhanyagolt háztartásbeli alacsonyabb végzettségi státuszból származó családanyák isznak. A férfiak köréből az alkoholisták legnagyobb arányban a fizikális munkások köréből származnak, de a katonák, rendőrök és a sebészek köréből is szép számmal kerülnek ki gyakorló alkoholisták.
Bár az alkoholizmus kialakulásánál feltételezhető egyfajta genetikai fogékonyság a szeszfogyasztással szemben, a kiváltó okok mégis általában az egyén saját maga számára elképzelt társadalmi státuszának meg nem valósulásából, a családi és a munkahelyi problémákból alakulnak ki.
Említést érdemel viszont az a tény is, hogy az alkohollal szembeni genetikai fogékonyságot már az örökbefogadási és az ikervizsgálatok is alátámasztották.
Az ivásnál fontos szerepe van az etnikai tényezőknek is. Például a japánoknál a lakosság 40%-ánál áll fenn az aldehyd-dehydrogenase elégtelenség, minek következtében az alkoholt fogyasztó egyének sokkal fogékonyabbak lesznek a szesz negatív élettani hatásaira. Érdekesség képen megemlíteném, hogy a magyarok és a japánok genetikailag nagyban hasonlítanak egymásra, így a magyar lakosság egy része igen lassan képes lebontani a benne keringő alkohol mennyiséget, mi időközben folyamatosan fejti ki „jótékony” hatását.
   Az alkoholisták körében gyakori a depresszió jelenléte, mi lehet valódi, vagy az alkoholizmus következtében létrejövő depresszió. Az alkoholdepresszió lehet pillanatnyi állapot, vagy egyfajta hosszabb időn át, tartósan fennálló negatív hangulat is. Az alkoholizmus következménye lehet még a családi és nemi erőszak, valamint a különféle alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett személyek ellen irányuló testi bántalmazás is.     
Az alkoholisták mozgásából hiányzik az összetettség. Ilyenkor a mozgáshoz szükséges izomenergia még a rendelkezésre áll, de az alkohol idegrendszerre gyakorolt hatása miatt a mozgás „ruganyossá” válik.
 
   Az alkoholizmus tünetei a következők lehetnek. A depresszió megjelenése, a borvirágos tekintet, a csillogó szem, a bamba tekintet és a butulás. Az alkoholra utaló jelek a következők. Kézremegés, alkoholos lehelet és a perifériás neuropathia. Az alkeszokat gyakori bizonytalan eredetű balesetek érik, mik lehetnek esésből erdő sérülések és a cigarettával egybekötött alkoholfogyasztásból adódó részeg állapotban történő dohányos elalvásokból eredő égési sérülések az egyén ujjain és a mellkasán. Szervezetükben vörösvértest növekedés, fokozott májenzim kiválasztás, emelkedett húgysav és triglicerid szint figyelhető meg. Az alkohol a bélnyálkahártya folyamatos ingerlésével gyomornyálkahártya gyulladást, majd később daganatos elváltozásokat okoz. A fokozott tömény fogyasztása nagyban károsítja a nyelőcsövi szerveket. Így fokozódik a gégerák kialakulásának a veszélye is. Az alkoholt fogyasztó egyének körében az alkohol megvonása esetén bizonyos tünetek és tünet együttesek jelentkezhetnek.
 
   Maga az alkohol szindróma két fázisból áll. Első fázis a problémaivás. Ekkor az egyén a feszültsége oldására, az emocionális problémák csökkentésére rendszeresen alkoholt fogyaszt. Ez egyfajta „önkezelés” a részéről, mi gyakran kombinálódik cigaretta és drogfogyasztással is. A második fázis az alkohol addikció. Itt az egyén már valóban alkoholistának tekinthető. Megjegyezném, hogy alkoholistának az a személy nevezhető, akinek a mértéktelen alkoholfogyasztása az addig kialakult életére negatív befolyással hat. Az alkohol befolyásolja őt a családi életében, a társas kapcsolataiban, a munkahelyi helytállásában, s így a beteg elindul a negatív társadalmi szocializáció lejtőjén, mi később magányba, pszichiátria betegségekbe, esetlegesen öngyilkosságba torkollik.
 
   A túlzott mennyiségű alkohol fogyasztásakor a következő problémák és elváltozások alakulhatnak ki a páciensek szervezetében.
1. Az alkoholos akutt intoxikáció tünetei megegyeznek bármely más központi idegrendszert deprimáló szer túladagolásakor fellépő jelekkel. Ezek a jelek megjelenhetnek álmosság és az ítélőképesség csökkenésének formájában is.
2. Dysarthria alakulhat ki, mi a szókimondás nehézségét jelenti.
3. Ataxia alakulhat ki. Mi általában felnőtt korban jelentkezik, először teljes leépüléshez, majd később halálhoz vezet. Erre a hajlam általában genetikailag öröklődik.
4. Különféle pszicho-motoros zavarok. Az alkoholistáknál a már megszokott 50mg/L-es véralkoholszintnél jelentősebb motoros zavarok nem tapasztalhatók. 1,5g/L-es véralkoholszintnél az intoxikáció ataxiával, dysarthriával, émelygéssel és hányással jár. A letális véralkoholszint egyéntől függően 3,5 és 9g/L-es értéknél található.
5. Nystagmus, mi agyi leépülést jelent.
Az alkoholmérgezés súlyos esetekben légzési depressziót, stuport, görcsöket, sokkot, kómát és halált okozhat. Súlyos alkoholmérgezés még a szedatívumok alkohollal történő kombinálásakor is létrejöhet. A szedatívumok megemelik az amúgy is magas véralkoholszintet, súlyos esetben halált, szerencsés esetben csak mérgezést okoznak.
 
   Egy bizonyos tolerancia szint után az alkoholmegvonás hatására különféle tünetek és tünet együttesek figyelhetők meg az alkoholistákon.
1. Az enyhe megvonásos tünet az alkoholfogyasztás után 8 órával jelentkezik gyors szívverés, kézremegés, szorongás és ingerlékenység formájában.
2. Léteznek úgynevezett generalizált rohamok, mik az alkohol nem fogyasztása után 24-38 órával jelentkeznek. Ez a tünet azon betegek körében gyakori jelenség, akik már a megvonásos tüneteken átestek.
3. A delerium tremense acut organicus psycho syndroma az utolsó piálást követően 24-72 óra elteltével jöhet létre. Ilyenkor a beteg fényérzékennyé válik, minden zavarja, és vizuálisan képzelődik. A vizuális képzelődés tárgyát általában férgek és kis rágcsálók képezik. A roham bekövetkeztekor nekik azonnal szeszt kell biztosítani. A tünetek izzadás, görcsök és kardiovascularis rendellenességek formájában jelentkeznek.
4. Az erős megvonás és a masszív italozás következtében alkoholos organikus hallucinosis alakulhat ki.
A betegeknél paranoid pszichotikus állapot léphet fel, aminek a tünetei a megvonásos tünet együttesre jellemző remegés és zavartság. Ez viszont ködös sensorium nélkül valósul meg.
5. A krónikus alkoholos organikus pszicho-szindróma fokozódó magatartászavarral, a megjegyző és felidéző képesség zavarával, érzelmi labilitással és organikus agyi károsodással is jár.
6. Az alkohol hatására confabulatio alakulhat ki a betegnél. Ilyenkor az egyén hirtelen, minden előzmény nélkül elkezd hazudni, de maga viszont meg van róla győződve, hogy ő igazat mond.
 
   Egyszóval az alkoholistáknál tartós, hosszú időn át fennálló tünetek jelentkezhetnek, mik akár 3-12 hónapig is eltarthatnak. Az ilyen esetekben csak a teljes mértékben történő alkoholról való leszokás segíthet. Tehát a cél maga a teljes absztinencia. Nem pedig, a kontrollált alkoholfogyasztás. Az alkoholizmus szövődményei közé tartoznak az egyén gazdasági károsodásából adódó gondok és az ezekből adódó pszicho-szociális következmények is.
   Mint tudjuk, az alkoholfogyasztás nagymértékben rongálja a központi idegrendszert. Ennek eredménye lehet a krónikus agyi pszicho-szindróma és a kisagyi depresszió. A kisagyi depresszióra úgy következtethetünk, hogy megnézzük, az egyén csukott szemmel, karjaival mellkas magasságban képes-e egyenesen menni. Ha nem, akkor már kialakult Ronberg-szindrómáról beszélünk.
 
   Az alkohol okozta szervezetben lezajló károsodások bekövetkezése, általában az alábbi sorrendben történik. Máj, kisagy, szív (cardiomyopathia) és idegrendszeri károsodás (perifériás neoropathia).
Az alkohol direkt hepaticus hatására májcirozis alakul ki. Ebben az esetben a májsejtek tönkremennek, minek következtében nem lesz megfelelő a kiválasztás, majd húgysav gyülemlik fel, aztán szép lassan a hasfal is felvizesedik.
   Az alkoholnak vannak úgynevezett indirekt negatív hatásai is a szervezetre. Ezek lehetnek fehérjeeltérések, elektrolit-zavarok, véralvadási zavarok és hormonelégtelenségek. Fontos, hogy az állapotos anyuka ne fogyasszon alkoholt a terhessége alatt, mert abban az esetben kialakulhat a magzati alkoholos szindróma. Ez alacsony születési súllyal meg hosszal, arc és szívfejlődési rendellenességekkel, valamint IQ problémával járhat. Ezeknek a gyermekeknek az IQ-ja 60 körülire tehető, míg egy átlagos emberé 100 körül van. Ebben a magzati alkoholos szindrómában a fejlődő gyermek az alkoholos befolyásoltságból adódóan állandóan bódult állapotban van, és a normálisnál kevesebbet mozog az édesanyja hasában. Őket nevezi a szakma „lusta gyermekeknek”.
 
 
A problémaivás kezelése a következőképpen történhet
 
   Ha a problémát korán észrevesszük, akkor keményen közölni kell az egyénnel a tényt, hogy ő alkoholista. Az ez után következő egyértelmű eltagadás után egy erős családtaggal és az orvossal vállvetve meg kell győzni őt a betegségének elfogadásáról, és ki kell alakítani benn a betegségképet, valamint ennek a tudatát. Minderre azért van szükség, hogy segíteni lehessen rajta. Ugyanis, ha a beteg nincs tisztában azzal, hogy ő egy probléma, akkor így nem kezelhető, mert önmagát az adott állapotot természetesnek éli meg. Nagyon fontos, hogy a terápia első szakaszától kezdődően mellette kell lennie egy számára tiszteletben tartott családtagnak. A terápia alatt a beteggel mindig az általa kedvelt dolgokat kell végeztetni. Biztosítani kell neki valami számára hasznos elfoglaltságot. Le kell kötni a figyelmét, ami nem terelődhet vissza a szeszre. Ha a figyelem visszaterelődik, akkor sajnos az egyén újra a „muslincák” táborát fogja gyarapítani.
   Sokat segíthetnek az alkoholisták számára létrejött szociális intézmények. Jó dolog, ha egy családtag segítségével beléptetjük az egyént egy környéki névtelen alkoholista klubba, ahol a hasonló problémákkal küzdő egyének karöltve segíthetik egymást a leszokásban. A kezelés sikere attól függ, hogy mennyire sikerül hasznosítani az alkohol abúzust. A kezelések alatt nem szabad lebecsülni a vallás jelentőségét és az egyén saját hitét önmagában, valamint a környezetében. Egyes egyének a munkájuk elvesztéséből adódó fenyegetettség érzéstől könnyebben leszokhatnak az alkoholról. Ez lehet az ivás feladásának az egyik legfontosabb motivációja. Azonban rossz példa lehet, ha az egyént egyedüli munkakörben alkalmazzuk. Az alkoholizmusra hajlamos egyén portásként, vagy éjjeli őrként hamar alkoholistává válhat az unalomból adódóan, vagy ha netalántán a leszokás fázisában érik őt a magányosság negatív hatásai, akkor könnyen visszaesővé degradálódik. A versengős pozíciós munkahelyek sem jók az ivásra hajlamos egyének számára, mivel a frusztrációjukat alkohollal kezelnék, s így könnyen alkoholistává válhatnak. A hajlamos egyéneknek stresszes munkahelyekre sem szabad kerülniük, mivel ez esetben is az alkoholhoz fognak nyúlni a feszültségek enyhítése céljából.
Az alkoholizmustól megszabadulni próbáló emberek rehabilitációs munkakörbe helyezhetők. Ezek a munkakörök 3-6 hónapig tartanak. Ha a beteg teljesen felépül és képes lesz ellátni az előző munkakörét, akkor oda fenntartások nélkül visszahelyezhető. Hat hónapnál hosszabb rehabilitációs munkakörben nem szoktak alkoholproblémával küszködő embereket alkalmazni, mivel ezen időszak elteltével már nem nagyon szoktak az egyének felépülni.
Az egyház keretein belül viszont még vannak 1 éves munkaterápiás csoportok, hol az egyének rendszeresen dolgoznak és szociális házi feladatot is kapnak.
   A másik megoldás a gyógyszeres kezelés lehet. Abból adódóan, hogy az alkoholizmus nem egy acut helyzet, a javulás céljából folyamatos kórházi kezelés nem szükséges.
Létezik egyfajta viselkedés szintű kezelés, melyben a beteg olyan terápiában részesül, hogy annak hatására megutálja az alkoholt. Ezt averzív terápiának nevezzük. Mikor is a beteg szervezetébe esperát ültetenek be, amire ha ráiszik, hányingere támad és elmegy a kedve az ivástól. E terápia alatt az alkohol egy bizonyos szintnél tovább nem bomlik le a szervezetben és ez az állapot rosszullétet is okoz. Egyes egyének az őrülettől kergetve „kivakarják” magukból ezeket az inplantátumokat és tovább isznak. Vannak, akik hozzászoktatják magukat az esperás ivászathoz. Így egy idő után megnő a szervezetük toleranciája, s a beteg a szer mellett is képes lesz újra inni. Sajnos az espera hatása egy idő után elmúlik. Ez után viszont általában az alkoholmegvonástól szorongó egyéneknek eszükben sincs újabb beültetésre visszamenni a kezelőorvosukhoz, így ha nem sikerült meggyógyulniuk tovább gördülnek az alkoholizmus rögös karrierjének a lejtőjén.
 
 
Br.7
 
Folytatás következik! A második fejezetben a tiszti ivászattal és a katonai alkoholizmussal fogunk foglalkozni.
 -Az alkoholizmus és az alkohol addikció, mint probléma a társadalomban-
(1. fejezet)
 
   Mint már a címből is sejthető, témám egy a mai társadalmat érintő szociális jelenség az alkoholizmus. Első részben felvázolom az alkohol okozta betegségeket, majd később egy társadalmi csoport által gyakorolt életviteli formát fogok bemutatni. Az alkoholizmus egy égető probléma a mai társadalomban. Bár ugyanakkor jelentős állami bevétel is egyben. Meglátásaim szerint az állam inkább a szeszesitalokból bejövő pénzekre összpontosít. Ez által hanyagul figyelmen kívül hagyja az általa társadalomban okozott jelenség egyre szélesebb körökben történő elterjedését, mit mi alkoholizmusnak hívunk.   
 
   Sajnos az alkoholizmus a mai világban az egyik legsúlyosabb társadalmi problémává nőtte ki magát az egész világon. Akárcsak máshol a lakosság számára kivetítve az alkoholisták aránya Magyarországon is igen magas és ezzel az éppen aktuális vezető pozíciók egyikét töltjük be a hasonló problémákkal küzdő társadalmak táborában.
Az alkoholisták körében, akárcsak a drogosokéban lényegesen nagyobb a pszichiátriai betegségek kialakulásának lehetősége és egyben aránya, mint az egyéb betegségeké.
Ma Magyarországon egyre jobban megfigyelhető a fiatalok korai mértéktelen alkoholfogyasztása, ami később a 30-as éveik közepére nagy valószínűséggel alkoholfüggőséggel fog büntetni. A túlzott alkoholfogyasztás eddig csak a férfiakra volt jellemző, de mára a nők is kiveszik a részüket a „jóból”. Bár a nők nyíltan nem vállalják alkoholfüggőségüket, mégis számuk szép számban növekszik. Ők a férfiakkal ellentétben általában zugivó szerepkörben tetszelegnek.
A hivatalos adatok alapján az ország alkoholistáinak aránya a férfiak és nők körében 4:1. A nem hivatalos adatok viszont 50-50%-os nemi megoszlást feltételeznek.
Mint már említettem, a nők zugivók, s körükből általában az oktatók, az irodisták, a pszichiáterek és az elhanyagolt háztartásbeli alacsonyabb végzettségi státuszból származó családanyák isznak. A férfiak köréből az alkoholisták legnagyobb arányban a fizikális munkások köréből származnak, de a katonák, rendőrök és a sebészek köréből is szép számmal kerülnek ki gyakorló alkoholisták.
Bár az alkoholizmus kialakulásánál feltételezhető egyfajta genetikai fogékonyság a szeszfogyasztással szemben, a kiváltó okok mégis általában az egyén saját maga számára elképzelt társadalmi státuszának meg nem valósulásából, a családi és a munkahelyi problémákból alakulnak ki.
Említést érdemel viszont az a tény is, hogy az alkohollal szembeni genetikai fogékonyságot már az örökbefogadási és az ikervizsgálatok is alátámasztották.
Az ivásnál fontos szerepe van az etnikai tényezőknek is. Például a japánoknál a lakosság 40%-ánál áll fenn az aldehyd-dehydrogenase elégtelenség, minek következtében az alkoholt fogyasztó egyének sokkal fogékonyabbak lesznek a szesz negatív élettani hatásaira. Érdekesség képen megemlíteném, hogy a magyarok és a japánok genetikailag nagyban hasonlítanak egymásra, így a magyar lakosság egy része igen lassan képes lebontani a benne keringő alkohol mennyiséget, mi időközben folyamatosan fejti ki „jótékony” hatását.
   Az alkoholisták körében gyakori a depresszió jelenléte, mi lehet valódi, vagy az alkoholizmus következtében létrejövő depresszió. Az alkoholdepresszió lehet pillanatnyi állapot, vagy egyfajta hosszabb időn át, tartósan fennálló negatív hangulat is. Az alkoholizmus következménye lehet még a családi és nemi erőszak, valamint a különféle alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett személyek ellen irányuló testi bántalmazás is.     
Az alkoholisták mozgásából hiányzik az összetettség. Ilyenkor a mozgáshoz szükséges izomenergia még a rendelkezésre áll, de az alkohol idegrendszerre gyakorolt hatása miatt a mozgás „ruganyossá” válik.
 
   Az alkoholizmus tünetei a következők lehetnek. A depresszió megjelenése, a borvirágos tekintet, a csillogó szem, a bamba tekintet és a butulás. Az alkoholra utaló jelek a következők. Kézremegés, alkoholos lehelet és a perifériás neuropathia. Az alkeszokat gyakori bizonytalan eredetű balesetek érik, mik lehetnek esésből erdő sérülések és a cigarettával egybekötött alkoholfogyasztásból adódó részeg állapotban történő dohányos elalvásokból eredő égési sérülések az egyén ujjain és a mellkasán. Szervezetükben vörösvértest növekedés, fokozott májenzim kiválasztás, emelkedett húgysav és triglicerid szint figyelhető meg. Az alkohol a bélnyálkahártya folyamatos ingerlésével gyomornyálkahártya gyulladást, majd később daganatos elváltozásokat okoz. A fokozott tömény fogyasztása nagyban károsítja a nyelőcsövi szerveket. Így fokozódik a gégerák kialakulásának a veszélye is. Az alkoholt fogyasztó egyének körében az alkohol megvonása esetén bizonyos tünetek és tünet együttesek jelentkezhetnek.
 
   Maga az alkohol szindróma két fázisból áll. Első fázis a problémaivás. Ekkor az egyén a feszültsége oldására, az emocionális problémák csökkentésére rendszeresen alkoholt fogyaszt. Ez egyfajta „önkezelés” a részéről, mi gyakran kombinálódik cigaretta és drogfogyasztással is. A második fázis az alkohol addikció. Itt az egyén már valóban alkoholistának tekinthető. Megjegyezném, hogy alkoholistának az a személy nevezhető, akinek a mértéktelen alkoholfogyasztása az addig kialakult életére negatív befolyással hat. Az alkohol befolyásolja őt a családi életében, a társas kapcsolataiban, a munkahelyi helytállásában, s így a beteg elindul a negatív társadalmi szocializáció lejtőjén, mi később magányba, pszichiátria betegségekbe, esetlegesen öngyilkosságba torkollik.
 
   A túlzott mennyiségű alkohol fogyasztásakor a következő problémák és elváltozások alakulhatnak ki a páciensek szervezetében.
1. Az alkoholos akutt intoxikáció tünetei megegyeznek bármely más központi idegrendszert deprimáló szer túladagolásakor fellépő jelekkel. Ezek a jelek megjelenhetnek álmosság és az ítélőképesség csökkenésének formájában is.
2. Dysarthria alakulhat ki, mi a szókimondás nehézségét jelenti.
3. Ataxia alakulhat ki. Mi általában felnőtt korban jelentkezik, először teljes leépüléshez, majd később halálhoz vezet. Erre a hajlam általában genetikailag öröklődik.
4. Különféle pszicho-motoros zavarok. Az alkoholistáknál a már megszokott 50mg/L-es véralkoholszintnél jelentősebb motoros zavarok nem tapasztalhatók. 1,5g/L-es véralkoholszintnél az intoxikáció ataxiával, dysarthriával, émelygéssel és hányással jár. A letális véralkoholszint egyéntől függően 3,5 és 9g/L-es értéknél található.
5. Nystagmus, mi agyi leépülést jelent.
Az alkoholmérgezés súlyos esetekben légzési depressziót, stuport, görcsöket, sokkot, kómát és halált okozhat. Súlyos alkoholmérgezés még a szedatívumok alkohollal történő kombinálásakor is létrejöhet. A szedatívumok megemelik az amúgy is magas véralkoholszintet, súlyos esetben halált, szerencsés esetben csak mérgezést okoznak.
 
   Egy bizonyos tolerancia szint után az alkoholmegvonás hatására különféle tünetek és tünet együttesek figyelhetők meg az alkoholistákon.
1. Az enyhe megvonásos tünet az alkoholfogyasztás után 8 órával jelentkezik gyors szívverés, kézremegés, szorongás és ingerlékenység formájában.
2. Léteznek úgynevezett generalizált rohamok, mik az alkohol nem fogyasztása után 24-38 órával jelentkeznek. Ez a tünet azon betegek körében gyakori jelenség, akik már a megvonásos tüneteken átestek.
3. A delerium tremense acut organicus psycho syndroma az utolsó piálást követően 24-72 óra elteltével jöhet létre. Ilyenkor a beteg fényérzékennyé válik, minden zavarja, és vizuálisan képzelődik. A vizuális képzelődés tárgyát általában férgek és kis rágcsálók képezik. A roham bekövetkeztekor nekik azonnal szeszt kell biztosítani. A tünetek izzadás, görcsök és kardiovascularis rendellenességek formájában jelentkeznek.
4. Az erős megvonás és a masszív italozás következtében alkoholos organikus hallucinosis alakulhat ki.
A betegeknél paranoid pszichotikus állapot léphet fel, aminek a tünetei a megvonásos tünet együttesre jellemző remegés és zavartság. Ez viszont ködös sensorium nélkül valósul meg.
5. A krónikus alkoholos organikus pszicho-szindróma fokozódó magatartászavarral, a megjegyző és felidéző képesség zavarával, érzelmi labilitással és organikus agyi károsodással is jár.
6. Az alkohol hatására confabulatio alakulhat ki a betegnél. Ilyenkor az egyén hirtelen, minden előzmény nélkül elkezd hazudni, de maga viszont meg van róla győződve, hogy ő igazat mond.
 
   Egyszóval az alkoholistáknál tartós, hosszú időn át fennálló tünetek jelentkezhetnek, mik akár 3-12 hónapig is eltarthatnak. Az ilyen esetekben csak a teljes mértékben történő alkoholról való leszokás segíthet. Tehát a cél maga a teljes absztinencia. Nem pedig, a kontrollált alkoholfogyasztás. Az alkoholizmus szövődményei közé tartoznak az egyén gazdasági károsodásából adódó gondok és az ezekből adódó pszicho-szociális következmények is.
   Mint tudjuk, az alkoholfogyasztás nagymértékben rongálja a központi idegrendszert. Ennek eredménye lehet a krónikus agyi pszicho-szindróma és a kisagyi depresszió. A kisagyi depresszióra úgy következtethetünk, hogy megnézzük, az egyén csukott szemmel, karjaival mellkas magasságban képes-e egyenesen menni. Ha nem, akkor már kialakult Ronberg-szindrómáról beszélünk.
 
   Az alkohol okozta szervezetben lezajló károsodások bekövetkezése, általában az alábbi sorrendben történik. Máj, kisagy, szív (cardiomyopathia) és idegrendszeri károsodás (perifériás neoropathia).
Az alkohol direkt hepaticus hatására májcirozis alakul ki. Ebben az esetben a májsejtek tönkremennek, minek következtében nem lesz megfelelő a kiválasztás, majd húgysav gyülemlik fel, aztán szép lassan a hasfal is felvizesedik.
   Az alkoholnak vannak úgynevezett indirekt negatív hatásai is a szervezetre. Ezek lehetnek fehérjeeltérések, elektrolit-zavarok, véralvadási zavarok és hormonelégtelenségek. Fontos, hogy az állapotos anyuka ne fogyasszon alkoholt a terhessége alatt, mert abban az esetben kialakulhat a magzati alkoholos szindróma. Ez alacsony születési súllyal meg hosszal, arc és szívfejlődési rendellenességekkel, valamint IQ problémával járhat. Ezeknek a gyermekeknek az IQ-ja 60 körülire tehető, míg egy átlagos emberé 100 körül van. Ebben a magzati alkoholos szindrómában a fejlődő gyermek az alkoholos befolyásoltságból adódóan állandóan bódult állapotban van, és a normálisnál kevesebbet mozog az édesanyja hasában. Őket nevezi a szakma „lusta gyermekeknek”.
 
 
A problémaivás kezelése a következőképpen történhet
 
   Ha a problémát korán észrevesszük, akkor keményen közölni kell az egyénnel a tényt, hogy ő alkoholista. Az ez után következő egyértelmű eltagadás után egy erős családtaggal és az orvossal vállvetve meg kell győzni őt a betegségének elfogadásáról, és ki kell alakítani benn a betegségképet, valamint ennek a tudatát. Minderre azért van szükség, hogy segíteni lehessen rajta. Ugyanis, ha a beteg nincs tisztában azzal, hogy ő egy probléma, akkor így nem kezelhető, mert önmagát az adott állapotot természetesnek éli meg. Nagyon fontos, hogy a terápia első szakaszától kezdődően mellette kell lennie egy számára tiszteletben tartott családtagnak. A terápia alatt a beteggel mindig az általa kedvelt dolgokat kell végeztetni. Biztosítani kell neki valami számára hasznos elfoglaltságot. Le kell kötni a figyelmét, ami nem terelődhet vissza a szeszre. Ha a figyelem visszaterelődik, akkor sajnos az egyén újra a „muslincák” táborát fogja gyarapítani.
   Sokat segíthetnek az alkoholisták számára létrejött szociális intézmények. Jó dolog, ha egy családtag segítségével beléptetjük az egyént egy környéki névtelen alkoholista klubba, ahol a hasonló problémákkal küzdő egyének karöltve segíthetik egymást a leszokásban. A kezelés sikere attól függ, hogy mennyire sikerül hasznosítani az alkohol abúzust. A kezelések alatt nem szabad lebecsülni a vallás jelentőségét és az egyén saját hitét önmagában, valamint a környezetében. Egyes egyének a munkájuk elvesztéséből adódó fenyegetettség érzéstől könnyebben leszokhatnak az alkoholról. Ez lehet az ivás feladásának az egyik legfontosabb motivációja. Azonban rossz példa lehet, ha az egyént egyedüli munkakörben alkalmazzuk. Az alkoholizmusra hajlamos egyén portásként, vagy éjjeli őrként hamar alkoholistává válhat az unalomból adódóan, vagy ha netalántán a leszokás fázisában érik őt a magányosság negatív hatásai, akkor könnyen visszaesővé degradálódik. A versengős pozíciós munkahelyek sem jók az ivásra hajlamos egyének számára, mivel a frusztrációjukat alkohollal kezelnék, s így könnyen alkoholistává válhatnak. A hajlamos egyéneknek stresszes munkahelyekre sem szabad kerülniük, mivel ez esetben is az alkoholhoz fognak nyúlni a feszültségek enyhítése céljából.
Az alkoholizmustól megszabadulni próbáló emberek rehabilitációs munkakörbe helyezhetők. Ezek a munkakörök 3-6 hónapig tartanak. Ha a beteg teljesen felépül és képes lesz ellátni az előző munkakörét, akkor oda fenntartások nélkül visszahelyezhető. Hat hónapnál hosszabb rehabilitációs munkakörben nem szoktak alkoholproblémával küszködő embereket alkalmazni, mivel ezen időszak elteltével már nem nagyon szoktak az egyének felépülni.
Az egyház keretein belül viszont még vannak 1 éves munkaterápiás csoportok, hol az egyének rendszeresen dolgoznak és szociális házi feladatot is kapnak.
   A másik megoldás a gyógyszeres kezelés lehet. Abból adódóan, hogy az alkoholizmus nem egy acut helyzet, a javulás céljából folyamatos kórházi kezelés nem szükséges.
Létezik egyfajta viselkedés szintű kezelés, melyben a beteg olyan terápiában részesül, hogy annak hatására megutálja az alkoholt. Ezt averzív terápiának nevezzük. Mikor is a beteg szervezetébe esperát ültetenek be, amire ha ráiszik, hányingere támad és elmegy a kedve az ivástól. E terápia alatt az alkohol egy bizonyos szintnél tovább nem bomlik le a szervezetben és ez az állapot rosszullétet is okoz. Egyes egyének az őrülettől kergetve „kivakarják” magukból ezeket az inplantátumokat és tovább isznak. Vannak, akik hozzászoktatják magukat az esperás ivászathoz. Így egy idő után megnő a szervezetük toleranciája, s a beteg a szer mellett is képes lesz újra inni. Sajnos az espera hatása egy idő után elmúlik. Ez után viszont általában az alkoholmegvonástól szorongó egyéneknek eszükben sincs újabb beültetésre visszamenni a kezelőorvosukhoz, így ha nem sikerült meggyógyulniuk tovább gördülnek az alkoholizmus rögös karrierjének a lejtőjén.
 
 
Br.7
 
Ui: Folytatás következik! A második fejezetben a tiszti ivászattal és a katonai alkoholizmussal fogunk foglalkozni.